Jugoszlávia: cirill marad a hivatalos írásmód

A jugoszláv parlament csütörtökön nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólította az állami szerveket, az önkormányzatokat, az oktatási, művelődési intézményeket és a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy használják a cirill betűs írást. A nyilatkozatot szinte egyhangúlag fogadta el a parlament alsóháza, Balla Lajos Laci magyarkanizsai polgármester volt az egyetlen, aki tartózkodott.

Az indítvány előterjesztője, Ljiljana Colic - a Szerbiai Demokrata Párt képviselője - javaslatát indokolva azt hangoztatta, hogy Szerbiában és Montenegróban a latin betűs írás egyre inkább kiszorítja a cirillt. Ennek oka az illetékes állami szervek és oktatási, közművelődési és tömegtájékoztatási intézmények nemtörődömségében keresendő. Colic emlékeztetett arra, hogy Nemanja István - szerb uralkodó dinasztia megalapítója - öccsének, Rastkónak meghagyta, hogy ápolja a szerb nyelvet, mert "területeket el lehet foglalni és el lehet veszíteni, államok létrejönnek és szétesnek, de a nép csak addig marad meg, amíg van saját nyelve". Szerbiában és Montenegróban csaknem tíz évszázada használják a cirill betűs írást, de mostanában a latin betűs írás egyre nagyobb teret nyer. A közelmúltban több szerbiai intézmény - a szerb pravoszláv egyház is - a parlamenthez hasonló felhívást tett közzé.

A törvényhozás által elfogadott nyilatkozatban csak egy képviselő, Balla Lajos Laci magyarkanizsai polgármester talált kivetnivalót. A Vajdasági Magyar Szövetség politikusa - az egyetlen magyar képviselő az alsóházban - felszólalásában rámutatott arra, hogy a nyelvet és az írást nem lehet törvényekkel és nyilatkozatokkal védeni, s csak az oktatási és közművelődési intézmények állhatatos munkájával lehet eredményt elérni. Colic asszony messzemenően egyetértett Ballával, de megállapította, hogy a szerbség nemzeti öntudata még nem eléggé érett, ezért kell a parlamentnek ily módon reagálnia. Balla magyar nyelven mondta el beszédét, és azt saját maga rögtön lefordította szerbre. Az év elején elfogadott kisebbségügyi törvény szerint ugyanis - mivel a magyarság lélekszáma meghaladja az összlakosság három százalékát - a jugoszláv parlamentben lehet használni a magyar nyelvet is. A szerb nyelvű felszólalásokat és dokumentumokat elvileg kötelező lefordítani magyarra, illetve a magyar nyelven elhangzó beszédeket szerbre.

A törvényhozás csütörtöki ülése ismét eredménytelenül ért véget: a parlament nem ratifikálta például a daytoni egyezményt, és nem fogadta el a jegybanktörvényt. A fentebb említett nyilatkozat mellett a képviselők idejéből még egy deklaráció elfogadására futotta: a parlament nyilatkozatban kérte az ENSZ-t, hogy még legalább hat hónappal hosszabbítsa meg a Prevlaka félszigeten állomásozó békefenntartók mandátumát.

A parlament döntésképtelenség miatt megszakította ülését, mert a képviselők egyszerűen szétszéledtek. A belgrádi tömegtájékoztatás ezt azzal magyarázza, hogy a belgrádi Crvena Zvezda és a római Lazio csütörtök este játssza az UEFA Kupa visszavágó mérkőzését a jugoszláv fővárosban.