Felfedte kilétét a titkos hágai tanú

Kiderült, hogy Milan Babic, a horvátországi szerbek volt vezetője a hágai Törvényszék egyik titkos tanúja a Milosevic-perben. A bennfentesnek számító Babic tanúvallomása az Ügyészség egyik legkomolyabb fegyverténye a tárgyalás során.

Felfedte kilétét az eddig különlegesen védett tanú a hágai Nemzetközi Törvényszéken. C061 jelzéssel Milan Babic vallott Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök ellen. Babic a horvátországi szerb felkelés idején jelent meg a közéletben. Később az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság (RSK) elnöke, miniszterelnöke lett.

Babic azért döntött úgy, hogy felfedi identitását, mert a sajtó már megszellőztette a C061-es tanú kilétét. Babic azt mondta, döntésével a "megbékélést is segíteni akarja a volt Jugoszlávia területén" - jelentette a B92 rádió.

Babic szerint családját azóta fenyegetik, amióta mint C061-es tanú megjelent a tárgyaláson. Az RSK volt elnöke azt kérte a Törvényszéktől, hozzátartozóinak továbbra is nyújtson védelmet.

Babic tanúvallomása a hágai Ügyészség eddigi legnagyobb sikerének tekinthető a február óta tartó Milosevic-perben. Babic bennfentessége megkérdőjelezhetetlen, évekig együttműködött Milosevic vádlottal, és teljesítette parancsait.

Babicnak pontos tudomása van arról, Milosevic miként készítette elő a függetlenségét kikiáltó Horvátország lerohanását. A horvátországi szerbeknek fontos szerep jutott az 1991-ben kitört háborúban: Belgrád Horvátország egyharmadának megszállását avval indokolta, hogy a helyi szerb lakosság veszélyben van. Az agresszív horvát nacionalista retorikától megrettent krajinai szerbek hálásan fogadták a belgrádi segítséget.

A felkelésből azután lett háború, hogy Horvátország megpróbálta visszaállítani szuverenitását Knin és a többi zendülő körzet felett. A harcokba bekapcsolódott a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) is: Babic szerint ez is Milosevic parancsára történt. A JNA és a felkelők által elfoglalt és megtartott területeken jött létre a senki által el nem ismert RSK. A távlati terv az volt, hogy az RSK más, szerb többségű területekkel együtt úgymond Jugoszlávia részei maradnak vagy, ha Jugoszlávia megszűnne, Szerbiához csatlakoznak.

Az RSK 1995-ig létezett. Akkor a horvát hadsereg a Vihar fedőnevű hadműveletben elfoglalta a rebellis körzeteket. Feltételezések szerint a horvát katonai akciót Washington légifelderítéssel segítette.

Babic szerint a Vihar előtt két nappal találkozott Milosevictyel, aki igyekezett megnyugtatni.

Belgrád azonban semmit sem tett a fellázadt szerbek megmentéséért. Az RSK napok alatt összeomlott, és Szerbiába óriási menekülthullám érkezett.

Babic szerint Milosevic akkor azt mondta neki, hogy 100 ezer menekültet Koszovó területén telepít le, a többieket pedig Bosznia szerb részébe küldi.

Milosevic tagadta Babic állításait.