Nagyvilág 2002

Mozgalmas év volt. Először fordult elő, hogy volt államfőt nemzetközi bíróság háborús bűnök miatt felelősségre von, ám Milosevic perére legfeljebb az ínyencek figyelnek. A háborús készülődés kiszorította a hírekből. A terrorizmus ellen hirdetett hadjárat véget sem ért, máris újabb háború készül, ezúttal Irakban.

A 2002-es év dinamikáját az Egyesült Államok akarata és tettei határozták meg. A világ eseményeinek, tendenciáinak, régi és új keletű konfliktusainak értelmezésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az USA számára jelenleg a terrorizmus elleni harc és a biztonság a legfontosabb: 2002-ben az Egyesült Államok mindent ennek rendelt alá.

A világ egyetlen hiperhatalmát 2001. utolsó harmadában korábban nem tapasztalt kihívás érte. A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyai és a Pentagon washingtoni épülete elleni támadásra válaszul indított hadjárat első célpontja az afganisztáni tálib-rezsim volt. A talibán összeomlott, ám azt nem bizonyította semmi, hogy a támadásokban az al-Kaida is megsemmisült. Az sem volt egyértelmű ugyanakkor, hogy a hálózat túlélte a hadjárat első szakaszát: ez a bizonytalanság jellemezte és jellemzi majd a terrorizmus elleni globális háborút.

Ebben a világméretű konfliktusban a legritkább esetben alakulnak ki világos, egyértelmű frontvonalak. Az ellenfélnek nincs hátországa, csupán társadalmi bázisa a szövetséges, vagy szövetségesnek hitt államok területén: ez az ötödik hadoszlop ellen folytatott világháború kora.

Olyan hadjáraté, amelyről nem lehet tudni, mikor ért véget, és véget ért-e egyáltalán: a hálózat egymással laza kapcsolatban álló sejtjei bármikor képesek lehetnek az önálló cselekvésre akkor is, ha a központi parancsnokságot megbénították vagy felszámolták.

Különböző stratégiák

A gyors és viszonylagos afganisztáni sikerek után az USA nem sokáig habozott meghatározni a cselekvés új irányait. George W. Bush januárban, az Unió helyzetéről szóló kongresszusi beszédében Irakot, Iránt és Észak-Koreát a "gonosz tengelyének" nevezte. Az év végére mindhárom állammal bőven foglalkoztak a hírek: Észak-Korea beismerte, hogy állítólag folytatta nukleáris arzenáljának fejlesztését; Iránban a reformerek és a konzervatív klérus viszálya következtében kialakult tüntetéssorozat destabilizációval fenyeget, miközben Teherán atomfegyver-programon dolgozik; Irak pedig az ENSZ fegyverzet-ellenőreinek visszaengedésével és a 12 ezer oldalas jelentés átadásával sem tudta elkerülni a közvetlen háborús fenyegetést.

A "gonosz tengelyének" három államával szemben három különböző stratégiát követ az USA.