Szerbia: megkezdődött a sjeverini mészárlás pere

Nagyszabású háborús per kezdődött egy belgrádi bíróságon egy tizenegy évvel ezelőtti mészárlás ügyében: négy embert azzal vádol az ügyészség, hogy 1992. október 22-én elraboltak és lemészároltak 16 boszniai muzulmánt.

A vádlottak padján ül Dragutin Dragicevic és Djordje Sevic, míg két másik vádlott - Milan Lukic és Oliver Krsmanovic - felett távollétükben ítélkeznek, mivel mindketten szökésben vannak. Lukic ellen a hágai Nemzetközi Törvényszék is vádat emelt a boszniai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények miatt, illetve a szerbiai hatóságok egy másik emberrablással is gyanúsítják.

A vádirat szerint a négy vádlott a Bosznia területén tevékenykedő, Lukic parancsnoksága alatt álló Bosszúállók nevű halálosztagnak volt a tagja. 1992. október 22-én Szerbia területén, Mioce falunál útját állták a délnyugat-szerbiai Priboj és a Sjeverin között közlekedő autóbusznak, leszállítottak a járműről 16 muzulmánt, jugoszláv állampolgárokat, akiket kamionnal a délnyugat-boszniai Visegradba szállítottak és kegyetlenül megkínoztak. Ezután a Drina partján, a helybéliek szeme láttára lemészárolták a muszlimokat, a holttesteket pedig a folyóba dobálták.

A bíróság előtt állítólag megjelenik egy védett tanú - egy nő -, aki a halálosztag tagjaként mindvégig jelen volt a kínzásoknál és a kivégzéseknél. Szemtanúk vallomása szerint az emberrablásban állítólag legalább kilencen vettek részt, de a belgrádi bíróság csak négy gyanúsított ellen emelt vádat.

A nagyszabású pernek nagy figyelmet szentel a szerbiai tömegtájékoztatás, az eljáráson az áldozatok hozzátartozóin kívül számos szerbiai és nemzetközi emberi jogi szervezetek képviselői is jelen vannak.

A szentdemeteri (Sremska Mitrovica) illetőségű Djordje Sevic a per első napján beismerte, hogy Lukic hívására részt vett az "akcióban", de fogalma sem volt róla, hogy emberrablás készül, nem vett részt a kínzásokban és a gyilkosságokban, a visegradi mészárlásról pedig az újságokból értesült.

Sevic a Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt önkénteseként vett részt a boszniai háborúban. Dragicevic a per első napján hallgatással védekezett, s csak annyit közölt, hogy semmi sem igaz abból, ami a vádiratban szerepel.