29. fejezet: Pénzügyi és költségvetési rendelkezések

A csatlakozás után az EU-költségvetésből Magyarország a közös agrárpolitika (közvetlen kifizetések, vidékfejlesztési támogatások és agrárpiaci támogatások), a strukturális politika (strukturális és kohéziós alapok) és a "belső politikák" (közösségi politikák, intézményfejlesztés, schengeni alap) keretében részesül uniós támogatásokban. A belépés utáni támogatásokat növelik az előcsatlakozási alapok csatlakozás utánra maradó kifizetései.

Az EU-költségvetéshez való hozzájárulás kapcsán Magyarország bejelentette átmeneti mentességi igényét, így 2004 és 2006 között részbeni visszatérítést (költségvetési kompenzációt) kap. Az EU-hoz korábban csatlakozott összes tagállam esetében sor került a közös költségvetéshez való hozzájárulás csökkentésére, illetve annak részbeni visszatérítésére.

A fejezet tárgya elsősorban a magyar visszatérítés mértéke volt, amely nagyban függött a másik két költségvetési vonzatú fejezetnél (mezőgazdaság és regionális politika) elért eredményektől. E három fejezet pénzügyi kérdéseket érintő részeit (mennyi mezőgazdasági és strukturális támogatást kapunk az uniótól, illetve az unió költségvetésébe mennyi pénzt kell befizetnünk) nem fejezetenként, hanem egy "csomagban" tárgyalták meg, hiszen a befizetések összege az EU-költségvetésbe nagyban függ a kapható források összegétől is.

A magyar tárgyalási stratégia kialakításánál külön szempont volt, hogy a 2000-2006-os költségvetési időszakhoz képest az EU következő, 2007-2013-as költségvetési periódusában milyen változások várhatóak (például a mezőgazdasági közvetlen kifizetések rendszerének módosulása), és ezek milyen hatást gyakorolnak Magyarországra. Az unió 2007-2013-as, hétéves költségvetésének elkészítésekor Magyarország immár teljes jogú tagként beleszólhat a költségvetés kialakításába.

Magyarország számára az EU-költségvetésből nyújtandó támogatások

Az EU-költségvetés sajátossága, hogy azt két előirányzat (kötelezettségvállalások és tényleges kifizetések) alapján állítják össze. A kötelezettségvállalási előirányzat az adott évben vállalt, jogi erővel bíró kiadási előirányzatokat tartalmazza, szemben a kifizetési előirányzattal, amely a korábbi évek és az adott év kötelezettségvállalásaiból eredő tényleges kifizetéseket tartalmazza.

A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen az EU költségvetése 5,1 milliárd eurós (folyó áron számítva mintegy 1400 milliárd forintos) kötelezettséget vállal magyarországi támogatások folyósítására 2004 és 2006 között. (Összehasonlításképpen Magyarország 2003. évi költségvetésének kiadási főösszege 5310 milliárd forint.) Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar költségvetés által kiadott minden 100 forinthoz az Unió további 9-10 forintot biztosít 2004 és 2006 között.

Magyarország hozzájárulása az EU-költségvetéshez

Az EU-költségvetés bevételeit, amelyekhez a csatlakozás után Magyarországnak is hozzá kell járulni, a "saját források rendszere" biztosítja. Ez a következő elemekből áll:

a) Tradicionális saját források (TOR), amelyek a közös vámunió és a közös agrárpolitika működéséből származnak. Ezek egyrészt a kívülálló, harmadik országokból származó import utáni vámokat, másrészt a mezőgazdasági vámokat és a cukorilletéket tartalmazzák. (Magyarországon jelenleg nem létezik cukorra kivetett illeték, de jeleztük, hogy a csatlakozás után készek vagyunk bevezetni a cukorszektorra érvényes közös piaci szervezetet, amely magába foglalja az illetéket is.) A TOR tehát tisztán uniós bevétel, és közvetlenül következik az EU-szabályokból, ugyanakkor a tagállam szedi azt be. Ezért a beszedett összeg bizonyos százalékát visszatarthatja, a beszedés költségeinek finanszírozására (ennek mértéke 2002-től kezdődően 25 százalék, korábban 10 százalék volt).

b) Áfa-alapú saját forrás: ez minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik, amelyet az uniós szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi áfa-alapra kell vetíteni. 2004-től kezdődően a tagállamoknak áfa-alapjuk 0,5 százalékát kell befizetniük (2001-ig ez egy százalék volt, míg 2002 és 2004 között 0,75 százalék), az áfa-alap ugyanakkor nem haladhatja meg a tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) ötven százalékét.

c) A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás célja, hogy mindenképp fedezni lehessen az EU-költségvetés kiadásait, még akkor is, ha a többi forrás nem elegendő azok finanszírozására. Ezt a forrást az összes tagállam nemzeti jövedelmének összegére vonatkoztatott egységes kulcs alkalmazásával számolják ki. A tagállamok GNI-át az uniós szabályok alapján kell kiszámítani.

d) Az Egyesült Királyság visszatérítési igényére vonatkozó (1984-ben elfogadott) korrekciós mechanizmus csökkenti az Egyesült Királyság áfa- és GNI-alapú hozzájárulását. A korrekció költsége a többi tagállamot terheli, az uniós GNI-ban való részesedésük arányában. A saját forrásokra vonatkozó rendelet tartalmazza a kiszámítás szabályait, és rendelkezik arról, hogy négy tagállam - Ausztria, Németország, Hollandia, Svédország - részesedése a finanszírozásban csupán egynegyede legyen az általános szabályok szerint kiszámolt összegnek.

Az EU-költségvetésbe történő befizetéseknél az új tagállamoknak a 2004-es kötelezettségeik arányos részét, vagyis - a 2004. május elsejei belépésnek megfelelően - azok kétharmadát kell csak befizetniük. Új elemként jelenik meg a 2004-ben nyújtandó egyszeri kompenzációs tétel, amelynek nagysága megegyezik a jelenlegi tizenöt tagállam 2003-as közvetlen kifizetéseinek fedezéséből az új tagállamokra eső résszel. Hazánk esetében az egyszeri kompenzációs tétel 2004-ben 155 millió euró, míg költségvetési kompenzáció formájában hazánk 2005-ben, illetve 2006-ban egyaránt 28-28 millió euró visszatérítést kap az EU költségvetéséből.

Magyarországnak 2004-ben összesen 553 millió, 2005-ben 845 millió, míg 2006-ban 865 millió eurót kell az EU-költségvetésbe befizetnie. Ez a három évre - folyó áron számítva - összesen mintegy 621 milliárd forint.

A csatlakozás utáni nettó pozíció kiszámításakor figyelembe kell venni az EU-költségvetésből Magyarországnak ténylegesen kifizetendő támogatások és a költségvetésbe ténylegesen befizetendő magyar hozzájárulás adott évi egyenlegét. Ennek értelmében hazánk (EU-val szembeni) nettó költségvetési egyenlege a három évre összesen 1,389 milliárd euró. Ez - folyó áron számítva - mintegy 384 milliárd forint, azaz ennyivel nagyobb támogatásban részesül Magyarország annál, mint amekkora összeggel az EU-költségvetéshez hozzájárul.

Vissza a tartalomjegyzékhez