Tovább mélyült a szakadék az ENSZ-tagok között

Hans Blix, az ENSZ Irakba küldött fegyverzetellenőreinek vezetője péntek délután megtartotta második beszámolóját az általa vezetett csoport munkájáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt. Blix szerint Iraknak még mindig bizonyítania kellene, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverei. Londonban és Washingtonban azt remélték a jelentéstől, hogy meggyőzi a békepárti országokat a fegyveres beavatkozás fontosságáról. A háború ellenzői ehelyett úgy vélik, egyre kevesebb indok van a háborúra.

Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetője szerint Iraknak még mindig bizonyítania kell, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverei. Blix az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén elmondta, hogy az antrax, a VX idegméreg és a hosszú hatótávolságú rakéták meglétének kérdése okozzák számukra a legnagyobb problémát. A politikus szerint Iraknak őszintén színt kellene vallania fegyvereiről. A politikus újabb beszámolója pozitívabb hangvételű, mint két héttel ezelőtti jelentése. Blix szerint a közelmúltban megkapott iratok - bár nem tartalmaznak új információt, mégis - az iraki vezetés aktívabb közreműködését jelzik.

A politikus állítja: az ellenőrök két, az engedélyezett 150 kilométernél is nagyobb hatótávolságú al-Szamud típusú rakétát találtak az országban. Blix elmondta: a kézhez kapott iratok szerint Bagdad rendelkezett némi biológiai és vegyi fegyverrel, melyeket leszerelt, de ezt egyelőre nem tudták bizonyítani. Szerinte a megsemmisítésben részt vevő személyek kilétének felfedése hasznos lenne.

A főellenőr kétségbe vonta azokat az amerikai vádakat, mely szerint műholdas fényképekkel tudják igazolni, hogy Irak tiltott fegyverekkel rendelkezik. Blix szerint a felvételek szokásos cselekvéseket ábrázolhatnak. A vezető állítja: Irak 1000 tonna megmaradt vegyi anyaggal nem tud elszámolni, de arra továbbra sincs bizonyíték, hogy ezek a mérgek még léteznek. Kiemelte, hogy az anyagokat nem az ellenőrök találták meg, hanem létükről az iraki rezsim vallott.

Blix elmondta, hallomásból értesült arról, hogy Irak elfogadta Dél-Afrika fegyverzet-leszerelésre felajánlott segítségét. Az afrikai ország 1990-ben szerelte le saját nukleáris, vegyi és biológiai fegyverzetét, ezért tudja tapasztalait átadni Iraknak.

Kifejtette: az országban nem tudták, hogy az ellenőrök mikor melyik létesítményt vizsgálják át. Munkatársai a vizsgálataikat problémák nélkül végezhették, mert mint mondta, az ENSZ 1441-es számú határozata több mint nyitott ajtókat jelentett számukra. Blix szerint vizsgálatukkal kiderülhet, hogy mi történt az országban a négy évvel korábbi ellenőrcsapat távozása óta. Elmondása szerint a február 8-9-i, tudosókkal történt beszélgetései informatívak voltak.

Az ülésen beszámolt munkájáról Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója is. Elmondása szerint továbbra sincs bizonyíték arra, hogy Irak újrakezdte volna atomprogramját. A főigazgatón szerint a vizsgálatokat nagyobb létszámú ellenőrrel, de folytatni kell.

Franciaország, Oroszország és Kína vezetői szerint még több időt kellen adni Iraknak, hogy tisztázza magát a vádak alól. Franciaország emellett azt javasolta, hogy háromszorozzák meg a fegyverzetellenőrök számát. Dominique de Villepin francia külügyminiszter szerint még nem indokolt a katonai erő alkalmazása Irak ellen.

Az ENSZ leszerelési főellenőrei újabb jelentést terjesztenek a Biztonsági Tanács elé március 1-jén - jelentette be Colin Powell amerikai külügyminiszter a BT zárt ajtók mögött tartott konzultációja után. Washington a következő napokban hoz döntést egy esetleges újabb BT-határozat ügyében, miután tanulmányozta az ellenőrök jelentését és a többi BT-tag hozzáállását - közölte a külügyminiszter.

Powell közölte, hogy az ellenőrök jelentésében amerikai részről nem látnak lényeges előrelépést Bagdad együttműködési készségét illetően, ugyanakkor Washington egyelőre folytatja a vitát az ENSZ-ben Irakról. Powell szerint az iraki válság megoldás még "hetek kérdése".

A főellenőr által lemondottakra reagálva Jack Straw brit külügyminiszter elmondta, hogy Szaddám Huszein iraki elnöknek drámai gyorsasággal változtatnia kell magatartásán ahhoz, hogy elkerülhető legyen a háború.