Kérdések és válaszok uniós agrárügyekben

 

11. Igaz, hogy az Európai Unió támogatja a dohánytermesztőket? S ha igen, miért? Mi várható Magyarországon?

Igaz, elsősorban magas munkaerőigénye, a kedvezőtlenebb adottságú térségekben a vidéki foglalkoztatottság fenntartása miatt játszott fontos szerepe miatt. A támogatott termelés alapja a kvóta, amely a száraz dohányra vonatkozik és fajtánként változó támogatásban részesül.

Konkrét példa: Egy átlagos, 1,62 tonna/hektár termésátlagot elérő dohánytermesztő egyéni gazdaság hektáronkénti bevétele a 2001. évben 532 658 Ft volt. A csatlakozás első évében változatlan feltételek mellett a hektáronkénti bevétel 870 497 Ft-ra emelkedik. A gazdálkodó bevétel növekedése a csatlakozással 338 ezer Ft hektáronként.

Becslések szerint az áremelkedés a 2004. évben mintegy 3,8 milliárd Ft bevétel-növekedést eredményez a dohánytermesztőknek.

12. Hogyan alakul a magyar tejtermelők helyzete és feltétele a csatlakozást követően?

A tárgyalásokon sikerült elérni, hogy a tejkvóta közel 2 millió tonnás lesz, annak dacára, hogy a hazai fogyasztás alig haladja meg a másfél millió tonnát. Magyarországon az országos referencia zsírtartalom 3,85 %, s ez további fejlődési lehetőségeket is biztosít az ágazat számára.

Itt is lesz intervenciós felvásárlás, ez a vajra, illetve sovány tejporra terjed majd ki, s e termékek piaci árának stabilizálásán keresztül biztosítható a tejtermelő gazdák megfelelő színvonalú jövedelme.

A piaci egyensúly fenntartása érdekében lehetőség van bizonyos tejtermékek (vaj, tejszín, sovány tejpor és egyes sajtféleségek) magántárolásának költségtámogatására is, valamint a belső felhasználást ösztönző támogatások, mint: az iskolatej-program.

Fontos feltétel, hogy kizárólag a hazai extra minőségnek megfelelő tej kerülhet emberi fogyasztásra. Az EU nyerstejjel szemben támasztott higiéniai és minőségi követelményeinek teljesítésére 2003-ban 50 %-os kiemelt beruházási támogatás igényelhető technológia korszerűsítésére, tejet biztosító csarnokok fejlesztésére, de át lehet állni a húshasznú szarvasmarhatartásra is.

Konkrét példa: a kőrösszakáli tejtermelő gazdák termelői csoportot alakítottak, és pályázati pénzekből modern tejcsarnokot (tejbegyűjtőt) építettek. Ezek után természetes, hogy extra minőségű tejet tudnak termelni, és a termékükre szüksége van a tejfeldolgozóknak.

13. A tejnél milyen támogatási formák lesznek? Mi lesz a 2,8 %-os zsírtartalmú tejjel?

Az EU-ban 2005-ben bevezetésre kerülő támogatási forma az extra minőségű nyerstej után literenként vehető igénybe, tervezett nagysága 1,32 Ft/l. A jogosultság meghatározásnak alapja az előző évi igazolt kvóta teljesítés.

A belépést követő öt évig hazánkban előállíthatunk és forgalmazhatunk 2,8 % zsírtartalmú tejet (a többi tagországban csak 0,5 %, 1,5 % és 3,5 % lehet a zsírtartalom).

14. Mi a helyzet a húsmarha tenyésztés terén?

A tárgyalások eredményként a jelenlegi támogatásra jogosult 9 hónapnál idősebb magyar húsmarha állományt tekintve mintegy 50 000 –es növekedésre nyílik lehetőség.

Támogatási szintek 2004-ben
Speciális húsmarha prémium átlagos egyedenkénti összege2 26 675 Ft/állat
Anyatehén támogatás 28 008 Ft/állat
Vágási prémium 10 670 Ft/felnőtt állat, illetve6 669 Ft/borjú

Konkrét példa: az anyatehén támogatás 2004-ben 8 008 forinttal meghaladja a jelenlegi 20 000 Ft/állat mértéket. 2003-tól pedig bevezetésre kerül a húsmarha prémium, amely 14 675 forintos növekedést jelent. A vágási prémium, ami jelenleg Magyarországon nincs, egyértelműen plusz támogatást jelent a gazdáknak.

Fontos: a húsmarha támogatásra jogosult állatokhoz megfelelő nagyságú takarmánytermő területtel kell rendelkezni (2 nagyállat-egységenként 1 hektár). Az a gazdálkodó, aki ennél extenzívebb tartást vállal, további támogatásokhoz juthat, ami a támogatásra jogosult egyedenként további 20 000 Ft lehet.

15. Milyen támogatási lehetőséghez juthatnak a sertés és a baromfi tenyésztők, valamint a tojástermelők?

Az Európai Unióban a sertés és a baromfi, valamint a tojás támogatási lehetősége sajnos meglehetősen szűk. Támogatásokhoz csak pályázat útján lehet jutni (pl. állománycsökkentés, piacra jutás elősegítése, marketing támogatás).

A sertésre és a baromfira (tojásra) nincsen termelési kvóta, közvetlen kifizetés, intervenció. A meglévő szabályozó elemek elsősorban élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi, állatjóléti, takarmányozási illetve az előállított termék minőségére vonatkozó előírások.

16. És a juhtenyésztőkre?

Az uniós támogatás anyajuhra, jerkére és anyakecskére igényelhető, mértéke: 5 061 Ft /állat/év (anyakecske esetében ezen összeg 80%-a). A támogatás felső határa 1 146 000, azaz kb. a jelenlegi állománynak felel meg.

Ez a támogatási összeg az indulásnál közel kétszerese a jelenlegi hazai támogatásnak (1 500 Ft/állat).

17. Milyen módon juthatnak zöldség - gyümölcs termelőink támogatásokhoz?

Esetükben könnyebbség, hogy Magyarországon már jelenleg is az Európai Unióval megegyező minőségi előírások, minőségellenőrzési rendszer, szabványok vannak érvényben.

Nagyon fontos, hogy a magyar gazdák csak a Termelői Értékesítő Szervezeteken keresztül fognak támogatást kapni évente meghatározott mennyiségű paradicsom, őszibarack és körte feldolgozására (gyümölcslére ez nem vonatkozik). Paradicsomnál 130 790 tonna után 1,1 milliárd Ft, őszibarack esetében 1 616 tonna után 18,7 millió Ft, körtére 1 031 tonna után 40,4 millió Ft az éves támogatási keret.

16 fajta zöldség-gyümölcs termék után túlkínálat esetén árukivonási támogatás kapható, de csak a szabványnak megfelelő, osztályozott árura.

Az ipari paradicsom-termelés támogatása már a csatlakozás évétől 100%-os szinten adható.

18. Telepítésre vagy kivágásra igényelhető támogatás?

A gyümölcsösök telepítésének támogatását az EU általában véve nem tiltja, nincsen területi korlátozás, mind nemzeti, mind EU forrásból (EMOGA Orientációs Alap) adható támogatás. Az egyetlen korlátozást az jelenti, hogy az alma, a körte és az őszibarack esetében új ültetvények létrehozása nem támogatható. Meglévő ültetvények felújítása, korszerűsítése (pl. fajtaváltás) azonban ezeknél is támogatható a Strukturális Alapok előírása szerint.

A túltermelés csökkentése érdekében időnként (legutóbb 1997/98-ban) az alma, körte illetve őszibarack ültetvények kivágására támogatást ad az EU. A támogatás mértéke akkor 1 205 000 Ft/ha volt; az érintett területen ez a három gyümölcsfaj 15 évig nem telepíthető, tulajdonosváltás esetén sem.

19. Mi lesz a magyar szőlő- és borágazattal? Emelkedik-e a borszőlő értékesítési átlagára?

Itt kiemelkedően jó esélyeink vannak. A borágazat területén az EU elfogadta és átveszi a tokaji borkülönlegességekre vonatkozó előírásokat.

A csatlakozás várhatóan a borszőlő értékesítési átlagárának emelkedését hozza. Konkrét példa: a 2001. évi, 9,89 t/ha átlagos terméshozamot elérő borszőlő-termesztő gazdaság hektáronkénti bevétele 494 222 Ft volt. A csatlakozás első évében, változatlan termésátlag esetén, közvetlen támogatások nélkül, az értékesítési átlagár prognosztizálható emelkedésének köszönhetően e gazdaság hektáronkénti bevétele 646 347 Ft-ra emelkedik.

20. Minőségi boraink élveznek előnyöket?

Igen, sőt különleges státuszt élveznek, rájuk gyakorlatilag nem vonatkoznak a piacszabályozási intézkedések. Az EU csak keretszabályokkal törekszik bizonyos szempontokat, alapkövetelményeket egységesen érvényre juttatni, ezáltal egyben a versenyegyenlőséget szavatolni.

Vissza a tartalomjegyzékhez