Uniós ügyvédek Magyarországon

A parlament hétfői ülésén elfogadta az ügyvédi törvény módosítását,  amely megteremti az uniós ügyvédek magyarországi, illetve a magyar ügyvédek uniós működésének lehetőségét.

Az uniós csatlakozás előfeltétele a belső jog és a közösségi jog összhangjának a megteremtése. A jogharmonizációs kötelezettségk teljesítéseként született meg az ügyvédi törvénynek a csatlakozással egyidejűleg hatályba lépő módosítása.

A parlament által elfogadott javaslat az ügyvédi tevékenység gyakorlásával kapcsolatos diszkriminatív rendelkezések felszámolását tűzte ki célul. Ennek érdekében rögzíti, hogy az ügyvédek a jövőben a Magyar Köztársaság területén kívül is folytathatnak - az érintett állam szabályai szerint - ügyvédi tevékenységet, de ilyenkor is kötelező a magyar szabályok megfelelő alkalmazása.

A módosítás miniszteri indokolása szerint az Európai Unió tagállamainak állampolgárai - a csatlakozásunkat követően - az alábbi formákban végezhetnek ügyvédi tevékenységet Magyarországon:

• ha saját tagállamukban bejegyzett ügyvédek, eseti szolgáltatást nyújtanak (a saját szakmai megnevezésüket használva),
• ha saját tagállamukban bejegyzett ügyvédek, Magyarországon letelepedve állandó, folyamatos ügyvédi tevékenységet fejthetnek ki (a saját szakmai megnevezésüket használva),
• ha letelepedettként 3 évig folyamatosan ügyvédi tevékenységet láttak el Magyarországon, felvételüket kérhetik az ügyvédi kamarába (ezt követően már az ügyvéd megnevezés használatára is jogosultak),
• a valamely tagállamban szerzett jogi diplomájukat a magyar szabályok alapján elismertetik (ebben az esetben - a kamarai felvételhez előírt egyéb követelményeket teljesítve - az ügyvéd megnevezés használatára is jogosultak).

Az első két csoportba tartozó uniós ügyvédeket a magyar jog az európai közösségi jogász elnevezéssel látta el, míg a letelepedett, illetve a diplomájukat elismertető és a kamarába felvételüket kérő külföldiek a magyar jog hatálya alá tartozó ügyvédeknek minősülnek. (Az ügyvéd elnevezést kizárólag a magyar ügyvédi kamarába tagként felvett személyekre alkalmazható). Ezért volt szükség arra, hogy az ügyvédi kamarai felvételhez a magyar állampolgárság helyett az európai uniós állampolgárság legyen megkövetelhető.

A magyar ügyvédi kamarai tagsággal nem bíró ún. európai közösségi jogászok korlátozás nélkül bármilyen ügyvédi feladatot elláthatnak. Kivételt képez, hogy ha valamely eljárásban jogszabály kötelező jogi képviseletet ír elő, azt az európai közösségi jogász csak akkor láthatja el, ha e célból magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával együttműködési szerződést kötött.

Aki európai közösségi jogászként a Magyar Köztársaság területén állandó jelleggel kíván tevékenykedni, köteles kérelmezni, aki eseti jelleggel kíván szolgáltatást nyújtani, kérelmezheti a kamara által vezetett névjegyzékbe történő felvételét. (Nem azonos az ügyvédi kamarába tagként való felvétellel!)

Az Európai Unióban ügyvédként működő, és a fentiek szerinti névjegyzékben szereplő személyek magyar jog szerinti ügyvédi elismeréséhez kamarai tagságra van szükség. A kamara felvételét az európai közösségi jogász kérheti, aki:

• az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetve a kamara külön felhívására személyes meghallgatáson hitelt érdemlően igazolja, hogy a Magyar Köztársaság területén megszakítás nélkül három éven át folytatott ügyvédi tevékenységet a magyar joggal kapcsolatban (ideértve az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet is),
• és a személyes meghallgatáson bizonyítja, hogy rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással,
• megfelel a kamarai felvételhez előírt egyéb feltételeknek (az európai közösségi jogászok esetében sem a magyar állampolgárság, sem a magyarországi lakóhely nem követelmény).

A felvételt követően az európai közösségi jogász a magyar ügyvédi kamara teljes jogú tagjává válik, és jogosult lesz az "ügyvéd" elnevezés használatára is.

Változtak az ügyvédek okirati ellenjegyzésére vonatkozó szabályok is. Ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, annak ellátására kizárólag az okiratot ellenjegyző ügyvéd jogosult. Ebből következik, hogy a magyar ügyvéd nem vállalhat kötelező képviseletet olyan ügyben, amelyben az alapul fekvő okiratot nem ő ellenjegyezte. Ezzel összefüggően az európai közösségi jogász is jogosult lesz az okiratok ellenjegyzésére, az olyan ügyekben azonban, ahol a képviselet kötelező, csak akkor járhat el, ha együttműködési szerződést kötött magyar ügyvéddel.