Csak 2007-től mehetünk útlevél nélkül az EU-ba

Az uniós csatlakozás után a belsővé váló határokon szolgáló határőrök sem válnak munkanélkülivé, bár szerepük és feladatuk némiképp átalakul - mondta a határőrség parancsnoka, aki szerint legkorábban 2007-ben csatlakozhatunk a Schengeni-egyezményhez. A belső határokon ezután is bármikor vissza lehet állítani majd szükség szerint az ellenőrzéseket.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás és a schengeni normák bevezetése után egyetlen magyar határőr sem marad munka nélkül azok közül, akik jelenleg az unió leendő belső határain teljesítenek szolgálatot - mondta Béndek József vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnoka, aki hozzátette: az uniós csatlakozást követően, majd pedig a schengeni határok "áttolása" után az ezeken a területeken szolgálatot teljesítő határőrök úgynevezett mélységi ellenőrzési feladatokat látnak majd el. Ez a "mélységi szűrőháló" Magyarországon 2002 júniusa óta működik, az uniós csatlakozással pedig még nagyobb szerepet kap. Szúrópróbaszerű ellenőrzések előfordulhatnak akár az autópályákon, sőt gyakorlatilag az ország egész területén. Béndek József ismertetése szerint a csatlakozás után az új tagországokból az unió régebbi államaiba tartó autósoknak csak egyszer kell megállniuk, a tervek szerint ugyanis a szomszédos országok határőrei közösen ellenőrzik majd az autósokat.

Az uniós csatlakozást követő néhány évben így továbbra is szükség lesz az útlevélre az EU-n belüli utazáshoz. Az EU-zászlóval jelölt zöld folyosón vámvizsgálat nélkül haladhatnak majd tovább az utazók Ausztria, Szlovákia, vagy Szlovénia felé. Azonban sok helyen a későbbiekben is lehet majd várakozásra számítani, hiszen a határátkelők felé vezető közutak általában csak kétszer egy sávosak, így csak közvetlenül a határállomáson tudják szétválasztani az uniós és a nem uniós polgárokat.

Az igazi változás azonban csak a schengeni egyezményhez való csatlakozás után vár majd az utazókra: ekkor már megállás nélkül hajthatnak át a szomszédos uniós országokba. Az átkelőhelyek megszüntetése azonban nem jelenti azt, hogy a határőrség a jövőben már csak a külső határokon tevékenykedik és belül teljesen megszűnik mindenfajta ellenőrzés. A belső határokat ugyanis úgy kell kialakítani, hogy az ellenőrzés bármikor visszaállítható legyen, például egy csúcstalálkozó idején, vagy bűnözők üldözésekor is elrendelhetik a határellenőrzést.

A schengeni egyezményhez legkorábban 2007-ben csatlakozik Magyarország - véli Béndek József. Ennek oka az, hogy a schengeni információs rendszer kiépítésének második üteme 2005-re valósul meg az Európai Unió országaiban, majd ezután egyéves próbaüzem következik. A második ütem technikai paramétereit csak uniós tagként ismerheti meg Magyarország, és ezt követően derül ki, hogy milyen technikai fejlesztésekre lesz még szükség az ország külső határain. A külső határokon lévő berendezéseknek például a fényképeket és az ujjlenyomatokat is tudniuk kell kezelni.

Béndek József ismertetése szerint a leendő belső határok feladatait ellátó határőr igazgatóságok létszámát már 2000 óta nem bővíti a határőrség, hiszen ezeken a határszakaszokon kevesebb lesz a feladatuk. A külső határokon lévő igazgatóságokon dolgozó végrehajtói állomány létszámát azonban folyamatosan növelik a következő években, készülve az ott megszaporodó feladatokra.

A nyugati határszakaszon már javában készülnek a változásokra, amelyek fokozatosan átformálják az ottani határőrség működését. Megkezdődött annak a rendszernek a kialakítása, amely majd a schengeni szabályozás magyarországi életbe lépése után kiszűri az ország belsejében a bűnözőket, megakadályozza a migránsok továbbjutását - mondta Bali József ezredes, a Győri Határőr Igazgatóság parancsnoka és Csáfordi József ezredes, a Szombathelyi Határőr Igazgatóság vezetője az MTI-nek. Jelenleg a tapasztalatszerzés, az új rendszer egyfajta gyakorlása zajlik, és ahogy lebomlik a határforgalom ellenőrzése, úgy erősödik ez a háló - tették hozzá. Az utóbbi években szorosabb együttműködést alakítottak ki az osztrák és szlovén hatőrőrizeti szervekkel. Ez az uniós csatlakozás után ez az együttműködés akár közös szolgálatot, járőrözést is jelenthet majd, ehhez azonban szükség van néhány jogszabályi módosításra. Az uniós csatlakozás után szükséges létszámot a természetes fluktuáció révén, nyugdíjazásokkal, létszámstoppal érik el a magyar-osztrák és a magyar-szlovén határon.