Szaddám Huszein: parasztfiúból lett diktátor

Az 1937-ban született politikus 1979 óta Irak elnöke, azonban számtalan más címet is visel. Egy személyben államfő, a hadsereg főparancsnoka, a Forradalmi Parancsnokság tanácsának elnöke és a Baath párt iraki parancsnokságának titkára. Szaddám egyszerű parasztfiúból küzdötte fel magát először merénylővé, majd vallatótisztté, később politikai orgyilkossá, mielőtt elnök vált belőle.

Forrás: EPA

A tavasszal hatvanhatodik születésnapját betöltő Szaddám Huszeinnek nem ez lesz az első háború életében. Bő tíz évvel ezelőtt az idősebb George Bush-sal - és széles nemzetközi koalícióval - került szembe, miután lerohanta Kuvaitot. Az Irak vereségével végződő Öböl-háborút túlélte, sőt, országában hatalmas dicsőségként tartatta számon. Hivatalos, az iraki kormány internetes oldalán megtalálható életrajza csak a "Csaták csatájának" nevezte az Irakot közel másfél hónapon keresztül érő pusztító bomba-, rakéta- és robotrepülőgép-támadásokat és az iraki hadsereg Kuvaitból való kiszorítását eredményező alig pár napos szárazföldi hadműveletet, amelynek ellenében Irak - az életrajz szerint - nem hátrált meg.

Az Öböl-háborút megelőzően 1980-ban ugyancsak nem éppen sikeresnek nevezhető háborúban Irán ellen vezette - a hivatalos életrajz szerint "bátran és bölcsen" - az iraki népet. A nyolc éven keresztül húzódó, másfél millió emberéletet követelő konfliktust végül az ENSZ segítségével sikerült lezárni. A már idézett elnöki életrajz egyszerűen csak Irak nagy diadalának nevezte az 1988-ban megkötött fegyverszünetet.

Szaddám nem az a könnyen feladós fajta. Látható ez abból is, hogy elvesztett, vagy nagy veszteséggel járó - igaz, eddig általa minden esetben győztesnek nyilvánított - háborúi ellenére is képes volt megtartani hatalmát. Nem törte meg, bár maradandó nyomot hagyott személyiségén, hogy édesapja Szaddám pár hónapos korában otthagyta a családot - a hivatalos verzió szerint meghalt.

Anyja újra férjhez ment, ám mostohaapja valóban mostohán bánt a fiúval. Nem engedte iskolába, dolgoztatta, ütötte, verte. Szaddám ezért 10 évesen nagybátyjához szökött Bagdadba. Itt sikertelenül próbált bekerülni a katonai akadémiára, ezért inkább a szocialista ideológiájú, arab nacionalista Baath pártba lépett be.

Húszévesen - Abdul Karim Kászim tábornok egyik neves hívének megölésével - követte el élete első politikai gyilkosságát, amit számtalan másik követett. 1959-ben például a puccsal hatalomra került Kászim tábornok elleni merényletben is részt vesz. A hivatalos életrajz szerint, míg a "diktátor" számos lövést kapott, Szaddámot csupán egy golyó érte a lábán, a tábornok egyik testőrének fegyveréből. A valóságban azonban valószínűleg kisebb szerepet játszhatott a gyilkossági kísérlet megszervezésében.

A büntetés nem maradt el. Huszeinnek ugyan sikerült megszöknie - Szíriába, majd Egyiptomba menekült -, de 1960-ban távollétében halálra ítélik. Irakba csak 1963-ban merészkedett vissza, amikor a Baathnak sikerült - rövid időre - bekerülnie a hatalomba. Szaddám vallatótisztként kínozta a politikai ellenfeleket, a kormányzatból azonban hamar kiszorították pártját, és újra az üldöztetés évei jöttek.

Forrás: MTI

Szaddám bujkálni kényszerült, majd 1964-ben elkapták és bebörtönözték. Többéves raboskodás után sikerült csak megszöknie. Börtönévei alatt folytatta még Egyiptomban megkezdett jogi tanulmányait, mellesleg a Baath helyettes főtitkárává is megválasztották.

Szökése után újra bevetette magát a Baath illegális szervezkedéseibe, és jelentős szerepe volt az 1968-as - unokatestvére, Ahmed Hasszán al-Bakr (Szaddám Huszein elődje az elnöki poszton) által vezetett - puccsban. Hivatalos életrajza szerint rajta volt az első tankon, amely megtámadta a "revolúciós maradi rezsim" elnöki palotáját.

1969-től hivatalosan a Forradalmi Tanács Parancsnokságának alelnöke, jelentős befolyással a kormányban, amit sikeresen használt fel a politikai elnyomó rendszer kiépítésére. Mint politikai orgyilkos félelmetes hírnévre tett szert. Több tisztogató akciót is levezényelt a párton és az államszervezeten belül, míg végül 1979-ben - az egyre inkább háttérbe szorított Bakr távozása után - megszerezte a hatalmat. Hat nappal azután, hogy elnökké nyilváníttatta magát, 20 vezető párttisztviselőt és katonai parancsnokot öletett meg összeesküvés vádjával.

Elnökként túlélt számtalan ellene irányuló puccsot, merényletet, ellenfeleit pedig egyszerűen lelövette vagy kivégeztette.

Ballai Vince

Vissza az Irak oldalra