Verheugen kampányolt a magyar igenért

Remek eredményt ért el a koppenhágai csatlakozási tárgyaláson a magyar kormány: az ország az első három évben 340 milliárddal forinttal kap többet a közös költségvetésből, mint amennyit be kell oda fizetnie - mondta előadásában a Mindentudás Egyetemén Günter Verheugen bővítési biztos, aki szerint a csatlakozás után Bartók, Kodály és Kertész Imre művei még ismertebbé válnak.

A koppenhágai csatlakozási tárgyaláson az elérhető optimumot érte el a magyar kormány, nagyon jó eredmény született ott mind a két fél számára - jelentette ki Günter Verheugen EU-s bővítési biztos a Mindentudás Egyetemen tartott előadásában. A politikus szerint nem teljesülhetett minden kívánság, mivel az 1999-es berlini csúcson szűk mozgásteret szabott a tagjelölteknek jutattható támogatásokat illetően. Verheugen ezért nem is érti azokat az ellenzéki hangokat, amelyek szerint Magyarország rosszul csatlakozott volna az EU-hoz. (Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint "az uniós csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokon a Medgyessy Péter vezette magyar küldöttség gyenge és sikertelen megbeszélése eredményeként nem kapott Magyarország egyéni elbírálást" - ezt pár nappal az koppenhágai csúcs után jelentette ki). A csatlakozási tárgyalásokhoz ugyanis mind a mostani, mind az előző kormány hozzájárult, a tárgyalási fejezetek legnagyobb részét az Orbán-kormány ideje alatt zárták le - mondta a bővítési biztos, aki hozzátette: mindkét kormánnyal egyaránt jól tudott együttműködni.

Voltak félelmek, hogy Magyarország már csatlakozás évében nettó befiztető lesz, ezek azonban teljesen alaptalanok voltak: 2004 és 2006 között 340 milliárd forinttal többet kap az EU-tól, mint amennyit oda befizet - cáfolta az EU-ellenzőinek egyik érvét Verheugen. A csatlakozás egyik vesztes rétegének gondolt parasztoknak óriási előrelépés lesz a csatlakozás, ugyanis a közös agrárpolitika védi a gazdákat a negatív, káros hatásoktól - mondta Günter Verheugen. A csatlakozás első három évében 318 milliárd forintot kap Brüsszeltől a magyar agrárium, ebből pedig mintegy 150 milliárd jut közvetlenül a gazdáknak. De nem csak konkrét pénzügyi előnyök származnak az EU-tagságból: bővül a belső piac, amely gazdasági növekedést és új munkahelyeket vonz maga után - jelentette ki a bővítési biztos. Bővülnek a beruházások is az EU által garantált jogbiztonságtól és egységes normák és szabványok bevezetésétől

Az iraki háború és ennek kérdésében való megosztottság az EU-n belül felvetette egyesekben azt a kérdést, hogy nem kellene-e lassítani az EU-s integrációt, és várni még az új tagok felvételével. Verheugen szerint ez téves következtetés lenne, ugyanis Európának össze kell tartania. Szilárdan el kell határozni, hogy megtartjuk a bővítési menetrendet - szögezte le. Soha ennyi új állam nem csatlakozott az Unióhoz: a jelenlegi 15 tagországból 25 lesz, a 370 milliós EU 450 millióssá válik. A közép-kelet-európai államok csatlakozása után az EU nem lesz az, ami volt - vélte a bővítési biztos.

Többen fogják ismerni Bartók Béla és Kodály Zoltán műveit, többen fogják a Nobel-díjas Kertész Imre könyveit olvasni - reagált Verheugen azokra az aggodalmakra, mely szerint a magyar nyelv és kultúra háttérbe szorulna a csatlakozás következtében. Magyarország semmit sem veszít majd sokszínű kultúrájából, a magyar pedig hivatalos nyelv lesz - jelentette ki.

Mint külföldi politikus nem adhat tanácsot, hogy hogyan szavazzanak az április 12-i EU-s népszavazáson a magyar választópolgárok - mondta Verheugen, aki hozzátette: a második magyar szó, amelyet megtanult (az étterem volt az első), az az igen volt.