Vágólapra másolva!
Az Európai Unió 15 tagállama és az Európai Parlament lezárta kedden az EU bővítésének pénzügyi kérdéséről folytatott vitáját. 2004 és 2006 közötti időszakra 540 millió eurós bővítési költségvetést hagytak jóvá. Ekkora összeggel növelik a közösségi költségvetés 2006-ig szóló előirányzatainak a belső politikára vonatkozó részét - közölték európa parlamenti források.
Vágólapra másolva!
Az Európai Unió intézményei/nagyvilag/20030114azeuropai.htmlSzerdán szavaz az Európai Parlament a csatlakozásról/nagyvilag/20030407szerdan.html

Ezt a kiegészítő összeget a tíz jövőbeli tagország között, azok " igényei" alapján osztják el a kutatás, a kultúra, az oktatás területén. Az Európa Parlamentnek (EP) még azelőtt kell jóváhagyását adnia az EU bővítésére, hogy a csatlakozási szerződést a 25 érintett ország vezetője április 16-án az athéni csúcstalálkozón aláírja. Az EP április 9-re tervezte jóváhagyó döntését, ezért volt lényeges, hogy időben megállapodás szülessék a csatlakozás költségvetéséről.

Az Európa Parlament mindeddig a csatlakozás jóváhagyásának késleltetésével fenyegetőzött arra az esetre, ha a pénzügyi kérdéseket nem rendezik, mégha a képviselők közölték is: nem áll szándékukban felborítani a csatlakozási menetrendet. A mostani megállapodással ez a veszély elhárult. Az EP azt nehezményezte, hogy a 15-ök a decemberi koppenhágai csúcstalálkozón rögzítették a csatlakozásra fordítandó összegeket, anélkül azonban, hogy az ott elfogadott dokumentum előszavában utalást tettek volna az EP-re, amelynek költségvetési ügyekben beleszólási joga van.

Az EP tehát rossz néven vette a mellőzését, és még azt is mérlegelte, hogy ha a bővítés költségvetéséről folytatott tárgyalások eredménytelenül végződnek, úgy nem tekinti érvényesnek az EU intézményei ( a Miniszteri Tanács és az Európa Parlament ) között a döntéshozatal rendszerére vonatkozó szabályokat. Azt is kifogásolta az EP, hogy a csatlakozási szerződésnek a közösségi költségvetés felhasználásáról szóló egyik melléklete pontosan meghatározza, mennyi juthat az új tagországokra a kiadásokból a csatlakozást követő első években. Az EP ezt jogszerűtlennek tartja, mert a jelenlegi tagállamokra nem szabtak meg ilyen rögzített kereteke.