Megszavazta az Európai Parlament a csatlakozást

Az Európai Unió parlamentje, amelynek döntése nélkül nem bővíthető a szervezet, szerdán megszavazta a 10 tagjelölt felvételéről szóló határozatot. A döntés előtt több mint félmilliárd eurós "csekket" íratott alá az EU-tagállamokkal az Európai Parlament annak a jogi-politikai vitának a lezárásaként, amely ideig-óráig a bővítési folyamat csúszásával is fenyegetett. A pluszpénz jelentős része az új tagállamokat gazdagíthatja a bővítés után.

Az EU 626 tagú képviselőtestületében 567-en szavaztak a határozatról, amelyet 458 szavazattal, 68 ellenszavazattal, 41 tartózkodás mellett fogadtak el. Az Európai Parlament formailag nem a csatlakozási szerződésről, hanem a 10 tagjelölt tagfelvételi kérelméről szavazott. Az egyes országok jóváhagyásához legalább 314 szavazat szükséges.

Csak kedden ért véget a szerződésről szóló vita

Több mint félmilliárd, egészen pontosan 535 millió eurót szavaztak meg a tagállamok az Európai Parlamentnek kedden egy hosszas vita lezárásaként, amely nem csak a két intézmény közötti viszonyt mérgesítette el, de potenciálisan a bővítési folyamatra is sötét árnyékot vetett. A Parlament és a Tanács közötti sokadik konzultáció eredményeként a tagállamok hozzájárultak, hogy 2004-es árakon 535 millió euróval (1999-es árakon 480 millióval) nagyobb pénzügyi keretet biztosítsanak a képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó költségvetési fejezetnél, amit belső politikák néven tart nyílván a brüsszeli szakzsargon. A Tanács ezzel gyakorlatilag elfogadta, hogy a tavaly decemberben Koppenhágában az új tagok számára 2004 és 2006 között rögzített költségvetési források megemelhetők.

A többletforrások - amelyek tényleges felhasználását az éves költségvetési eljárás során a Parlament kezdeményezheti - jelentős részét az EP politikai szándékai szerint a jövendőbeli tagországokban végrehajtandó projektekre fordítják majd, bár erre egyáltalán nincs jogi garancia. Mint parlamenti szakértők fogalmaztak, "a pénz az EU 25 tagállamának érdekeit szolgáló projektekre megy majd, de megkülönböztetett figyelmet fordít majd az újonnan csatlakozó országokra". Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke újságírók előtt maga is megerősítette, hogy a mostani tagjelölteket előnyben részesítik majd a pénz elosztásakor.

A 2004-es árakon 535 millió euró durván a 90 százaléka annak az összegnek, amelyet az Európai Parlament követelt a tagállamokon, fájdalompénzként azért, mert a Tanács a csatlakozási szerződés egyik mellékletében az EP jogköreit kijátszva megpróbálta bebetonozni az új tagokra fordítandó költségvetési kiadásokat. A kompromisszum értelmében 2004-ben 50, 2005-ben 190, 2006-ban pedig 240 millió euró többletforrás elosztása fölött rendelkezhet majd a strasbourgi képviselőtestület. A keretet a belső politikák (költségvetés 3. fejezete) alá tartozó tételeknél, így kutatásnál, kultúránál, oktatásnál, környezetvédelemnél és fogyasztóvédelemnél lehet majd felhasználni. Az Európai Parlament mértékadó politikusai, élükön Pat Cox elnökkel, Hans-Gert Pötteringgel, a legnagyobb pártcsoportot alkotó néppárti-konzervatív frakció elnökével és Elmar Brokkal, az EP külügyi bizottságának elnökével méltatták a megegyezést.

Az EP és a Tanács által elfogadott nyilatkozatot a vitatott XV-ös melléklethez csatolják, ám nem lesz a csatlakozási szerződés része. Szakértők szerint ugyanakkor a kormányok által a nyilatkozat szövegében tett engedmények visszavonása esetén a Parlamentnek jó eséllyel nyert ügye lenne az Európai Bíróságon. Bár a Parlament már előzőleg különválasztotta az intézményközi vitát a bővítésről történő szavazástól, a megegyezés okafogyottá teheti azoknak a képviselőknek a "nem" szavazatát, akik ilyen módon akartak tiltakozni a Tanács eljárása ellen.

Az EU-tagállamok tavaly decemberben Koppenhágában három évre összesen 40,8 milliárd eurót szavaztak meg az újonnan csatlakozó országoknak. Ebből durván 4,2 milliárd euró szerepelt a büdzsé harmadik fejezete alatt, amelynek része a belső politika is.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel