Lesz lengyel övezet is Irakban

Az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt megkezdte az iraki stabilizációs erő megszervezését: Washington az országot három, egymástól függetlenül irányított övezetre akarja osztani, akár az ENSZ felhatalmazása nélkül is. Lenne egy amerikai, egy brit és egy lengyel övezet a tervek szerint. Végleges döntés egyelőre még nincs, a britek például elengedhetetlennek tartják például az ENSZ szerepvállalását.

A három övezetre vonatkozó amerikai elképzeléseket egy névtelenséget kérő magas rangú amerikai tisztségviselő mondta az AFP-nek, azt is hozzátéve, hogy a nemzetközi erőket egy önkéntes alapon szerveződő nemzetközi koalíció hozza majd létre. Az ENSZ-re az amerikai tisztségviselő szerint nincs szükség ennek az erőnek a felállításához.

Az ENSZ-nek "létfontosságú" szerepet kell játszania Irak újjáépítésében - írta az amerikai vezetővel ellentétben a brit külügyminiszter egy belga napilapban. A La Libre Belgique hétvégi számában megjelent cikkében Jack Straw hozzáfűzte: "Lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb határozatokat fogadjon el, amelyek ismételten megerősítik Irak területi épségét, gondoskodnak a humanitárius szállítmányok gyors eljuttatásáról, és áldásukat adják a konfliktus utáni megfelelő új iraki közigazgatás létrehozására".

A miniszter szerint Nagy-Britannia támogatja egy olyan ideiglenes iraki közigazgatás megszervezését is, amely fokozatosan átveheti a kormányzati feladatokat. "A koalíciónak együtt kell működnie az ENSZ-szel egy ilyen hatóság megteremtése érdekében. Amikor pedig elérkezik az erre megfelelő pillanat, nemzeti konferenciát kellene tartani az iraki társadalom valamennyi rétegét képviselő hiteles vezetők részvételével, annak érdekében, hogy megállapodás szülessen egy átmeneti hatalom létrehozásáról" - írta.

Brit közlés szerint nincs még végleges döntés az Irakban felállítandó nemzetközi stabilizációs erőről, de a lengyel külügyminiszter már arról beszélt, hogy a nemzetközi erők első egységeit május végére telepíthetik az országba. Wlodzimierz Cimoszewic, a lengyel diplomácia vezetője az Európai Unió jelenlegi és jövendőbeli tagállamai
külügyminisztereinek találkozóján, a görögországi Kaszterlórizonban nyilatkozott több minisztertársával együtt erről a témáról. Azt nem erősítette meg, hogy valóban Lengyelország irányítja majd a három iraki körzet egyikét, de azt leszögezte, hogy országa jelentős szerepet játszik majd ebben a folyamatban. (Aleksander Kwasniewski lengyel államfő például a Le Monde című francia napilapnak adott
interjújában azt közölte, hogy az első tárgyalások alapján úgy tűnik, mind az ukránok, mind a litvánok készek lennének részt venni lengyel vezetés alatt az iraki stabilizációs erőben.)

Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter sajtóértekezletén annak a véleményének adott hangot, hogy a kontingens felállítására vonatkozó amerikai terv nem osztja meg az Európai Uniót. Ő azt állította, hogy a témát majd NATO keretében tűzik napirendre - tette hozzá.

António Manuel Mendonca Martins da Cruz portugál külügyminiszter ugyancsak a tanácskozás margóján jelentette be, hogy május 8-9-én Londonban újra találkoznak azoknak az országoknak a képviselői, amelyek részt kívánnak venni a stabilizációs erők munkájában. Az első ilyen találkozót e hét szerdáján tartották, szintén a brit
fővárosban. Ezen nem kapott meghívót sem Franciaország, sem Németország képviselője (mindkét állam az iraki háború ellenzői közé tartozott) - ám most mind Dominique de Villepin francia, mind Joschka Fischer német külügyminiszter azt közölte, hogy tájékoztatást adtak nekik a tanácskozásról.