A hatalommegosztásról vitatkoznak a legtöbbet az EU-ban

Két és fél évre választott elnök, közös külügyminiszter, illetve közös pénzügyminiszter az eurózónában: többek között ezek az elképzelések szerepelnek az Európai Unió alkotmánytervezetében. Az EU-alkotmány szövegben a "föderális" szót a "közösségi" váltja a tervezet szerint. Szigorítják a tagállamok gazdaságpolitikai együttműködését is, az eurózóna tizenkét tagállama pedig sok pénzügyi kérdésben külön jogosítványt kap. Több ponton egyelőre még vita van a tagállamok között. Az alkotmánytervezetről az EU-tagok júniusi csúcstalálkozójukon szavaznak majd.

Közös elnöke és külügyminisztere lesz az Európai Uniónak, ha a tagállamok júniusi csúcstalálkozójukon elfogadják az Unió alkotmánytervezetét. A tervezet eddig nyilvánosságra hozott részletei szerint az EU elnökét két és fél évre választják meg a tagállamok volt, vagy éppen hivatalban lévő miniszterelnökei közül. Az elnöki posztra az Európai Tanács - az Unió tagállamainak állam- és kormányfőiből álló testület - jelölhet. A jelöltről a Európai Parlament - a tagállamok uniós képviselői - szavaznak. Amennyiben a jelölt nem kap minősített többséget, az ET-nek újabb személyt kell jelölnie egy hónapon belül.

Az EU közös külügyminiszterét is az ET jelöli majd, a jelölt megválasztásához az Európai Bizottság támogatása kell. Az Unió külügyminisztere intézi majd az EU közös kül- és biztonságpolitikáját. Kül- és biztonságpolitikai kérdésekben megmarad a tagállamok vétójoga, de a célkitűzésekről a jövőben az ET határoz.

A közös elnöki és külügyminiszteri tisztség létrehozása mellett - mindkét kérdésről heves viták voltak az uniós tagállamok vezető politikusai között - sikerült megállapodni arról is, hogy az Unió tagállamai egységesítik menekült és migrációs politikájukat.

Az új alkotmánytervezet fő célja, hogy az eddigieknél erősebbé tegye a közösségi együttműködést politikai és gazdasági kérdésekben is. Az alkotmánytervezet kimondja például, hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy az Unió politikai és gazdasági érdekeltségeivel ellentétes intézkedéseket hozzanak. A szövegben a korábbi "föderális" elnevezés helyett a "közösség" szót használják, amely szintén a tagállamok szorosabb összetartozását jelzi. A korábbi alkotmányszöveg ezen változtatása ellen leginkább a brit kormány emelt kifogást, mivel London minél több kérdésben igyekszik erősíteni önállóságát. Engedett viszont a brit kéréseknek az új alkotmányt előkészítő EU-konvent, amikor kivették az alkotmánytervezet szövegéből az Egyesült Európa elnevezést.

Szintén jelentős változás, hogy közös pénzügyminisztere lesz az eurózóna tagjainak. A közös pénzügyminisztert - aki külföldön képviseli majd a tizenketteket - két évre választják az eurózónához tartozó országok képviselői.

Jelentős gazdaságpolitikai szigorítás az is, hogy csak az eurózóna tagállamai dönthetnek arról, felelősségre vonja-e az EU a stabilitási paktum megszegőit. Valutakérdésekben pedig csökken az eurózónán kívüli tagállamok beleszólása.

Várhatóan nem lesz viszont közös adópolitika. A közös gazdaságpolitika erősítése pedig nem vonatkozik majd az eurózónán kívüli tagállamokra. Ezek az EU-tagok továbbra is teljesen önállóan intézik majd minden gazdaságpolitikai ügyüket, melyekhez az Unió csak ajánlásokat fogalmazhat meg.

Az alkotmánytervezet meghatározza az EU legfontosabb alapelveit is. Ezek közé tartozik az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a törvény hatalma és az emberi jogok tiszteletben tartása, az egyenlőség, a szolidaritás és a diszkriminációellenesség. A tervezet kimondja ugyanakkor azt is, hogy az Uniónak el kell fogadnia a tagállamok a nemzeti identitását, nemzeti hagyományokra épülő politikai és alkotmányos elveit, önkormányzásra való jogát és biztosítania kell területi integritásukat.

A tervezetről várhatóan komoly viták lesznek még. Jelentős vitákat ígér, hogy az uniós intézményekben érvényesülő hatalomelosztásról egyelőre nem sikerült megállapodni. A brit kormány ráadásul bejelentette: minden olyan változást megvétóznak, amely nem egyezik érdekeikkel. Ellenzik a közösségi ügyész intézményének létrehozását, de elutasítják azt az indítványt is, amely megszüntetné a tagállamok vétójogát a közös szociálpolitikai kérdésekben.

Az alkotmánytervezetről június 20-i görögországi ülésükön döntenek majd az EU tagállamok küldöttei. Amennyiben elfogadják az előterjesztést ez válhat az új uniós alkotmány alapjává, melynek végleges szövege ősszel készülhet el.