Fegyverzetcsökkentésről egyezett meg Bush és Putyin

A vasárnapi aláírással életbe lépett a nukleáris rakétatölteteket egyenként 1700-2200 darabra, a jelenlegi szint mintegy harmadára csökkentő megállapodás az USA és Oroszország között. A szentpétervári találkozón az orosz és az amerikai elnök felszólította Iránt és Észak-Koreát, hogy hagyjon fel atomfegyver kifejlesztését célzó erőfeszítéseivel, Bush elnök pedig egy orosz tévének elmondta: Amerika nem tekint katonai célpontként Teheránra, de nem zárta ki teljesen a katonai erő esetleges alkalmazását.

Kicserélte a hadászati támadó fegyverek számának csökkentéséről kötött amerikai-orosz szerződés ratifikációs okmányait George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az erről szóló jegyzőkönyvet Szentpéterváron írta alá a két államfő, vasárnap délelőtt. A fegyverek csökkentéséről tavaly májusban, Moszkvában aláírt szerződés ratifikációs dokumentumainak kicserélése a csúcs legfontosabb eseménye volt. Ezzel életbe lépett a nukleáris rakétatölteteket egyenként 1700-2200 darabra, a jelenlegi szint mintegy harmadára csökkentő megállapodás.

Forrás: MTI
MTI-fotó

Az amerikai és az orosz elnök több mint egyórás megbeszélést folytatott a szentpétervári Konsztantin palotában. A találkozó utáni sajtóértekezleten Bush aggodalmát hangoztatta az iráni atomprogram miatt, és felszólította Teheránt és Phenjant, hogy tartsa magát az atomsorompó-szerződésben vállalt kötelezettségeihez, és hagyjon fel atomfegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekkel - jelentette a RAI olasz televízió. Mindkét elnök aggasztónak tartotta az észak-koreai vezetés magatartását.

Az Irán elleni vádak kapcsán Putyin megerősítette: Moszkva ellenzi a tömegpusztító fegyverek terjedését. Egyúttal leszögezte: hazája ellenzi, hogy "a nukleáris fegyverprogramot ürügyként használják fel a velünk szembeni tisztességtelen verseny céljára". Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Oroszország szállította a buseri atomerőmű fő berendezéseit Iránnak, váltig tagadva, hogy azok alkalmasak lennének atomfegyver előállítására.

George Bush amerikai elnök spekulációnak minősítette azt a felvetést, hogy Irán lenne az Egyesült Államok következő katonai célpontja. Egy orosz televíziónak adott interjúban - amelynek részleteit a Fehér Ház hozta nyilvánosságra szombaton - Bush tagadta, hogy az amerikai kormányzat Teheránra katonai célként tekint, de nem zárta ki teljesen a katonai erő esetleges alkalmazását.

Az amerikai elnök szombat este érkezett Oroszország régi cári fővárosába, hogy részt vegyen a város alapításának 300. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Bush szeptemberre meghívta Camp Davidbe orosz kollégáját.

Ez volt Vlagyimir Putyin és George Bush első személyes megbeszélése az iraki válság óta. Az orosz és az amerikai elnök Szentpéterváron kölcsönösen barátoknak nevezték egymást; Putyin megfogalmazása szerint az orosz-amerikai kapcsolatok alapjai szilárdabbaknak bizonyultak a nézeteltéréseknél. Putyin már Bush érkezése előtt békülékeny hangot ütött meg Irak ügyében. Egyúttal nem zárta ki, hogy orosz cégek részt vehetnek Irak újjáépítésében.

Irak kapcsán Bush megerősítette: a bagdadi rezsimnek igenis voltak tömegpusztító fegyverei és biofegyver-laboratóriumai, amelyeknek létét korábban Irak tagadta, s amelyek az ENSZ-határozatok tiltó hatálya alá estek.