Nagy-Britanniába költöznének Szaddám lányai

Vágólapra másolva!
Szaddám Huszein Irakban élő lányai nem kérnek menedékjogot Nagy-Britanniától, de ha kapnak vízumot, akkor szívesen letelepdnek a szigetországban. A Sunday Telegraph bagdadi tudósítójának megkeresésére a bukott iraki elnök nagyobbik lánya közölte: húgával együtt komolyan aggódnak sorsuk miatt. Szaddám lányai már évekkel ezelőtt elhidegültek apjuktól, akinek köze volt férjeik 1996-os megöléséhez.
Vágólapra másolva!

Szaddám Huszein két Irakban élő lányáról a közelmúltban egy Nagy-Britanniában élő rokonuk azt állította, hogy menedékjogot akarnak kérni a brit kormánytól. A hírre reagálva a kormány részéről azt közölték, hogy Szaddám rokonai nem fognak menedékjogot kapni. A Sunday Telegraph című brit újság bagdadi tudósítójának egy családi ismerős révén sikerült szóra bírnia a bukott elnök idősebb lányát, Ragad Szaddám Huszeint. Az újságíró írásos kérdéseit az ismerős vitte el a nőnek, aki - mivel fél felfedni lakóhelyét - szintén írásban küldte el válaszait.

Ragad a tudósító megkeresésére azt közölte, hogy félreértésen alapul az a hír, hogy testvérével együtt menedékjogot akarnának kérni. A nő hozzátette: nem volna "helyénvaló", ha ezt tennék. Ragad tisztában van azzal is, kínos procedúra várna rájuk, ha Szaddám Huszein lányaiként menedékért fordulnának az Irak elleni koalíció egyik legjelentősebb tagjának számító Nagy-Britanniához. A bukott elnök lánya ugyanakkor hozzátette: ha a többi külföldi állampolgárhoz hasonlóan kapnának brit vízumot, akkor szívesen ellátogatnának Nagy-Britanniába, és esetleg le is telepednének a szigetországban.

Életkörülményeikről szólva annyit közölt: közös háztartásban él gyerekeivel, 33 éves húgával és annak gyermekeivel. Ragad a családi ismerősön keresztül elárulta, testvérével együtt komolyan aggódnak a jövőjük miatt.

Batiz-Wagner: Szaddám diktatúrája családi vállakozásban/szorakozas/konyv/20030530szaddam1.html

A két asszonynak nem volt köze az apjuk által irányított rezsimhez, férjeik azonban egy időben Szaddám bizalmasai közé tartoztak. Ragad férje, Huszein Kamel Hasszan például jelentős szerepet játszott az 1991-es Öböl-háborút követő síita felkelés vérbe fojtásában. Az elnök két veje - a fiatalabbik lány Kamel testvéréhez ment hozzá - ugyanakkor nem ápolt túl jó viszonyt Udajjal, Szaddám egyik fiával.

A rivalizálás elől végül a két házaspár Jordániába menekült, ahol Kamel fontos információkat adott át Irak fegyverprogramjáról a nyugati titkosszolgálatoknak és az ENSZ-nek. Az önkéntes száműzetés hat hónapig tartott, Szaddám ugyanis visszacsalogatta két vejét, és azzal hitegette őket, hogy megbocsát nekik. Néhány nappal a hazatérés után a két férfit az Udaj Huszein által vezetett biztonsági erők megölték. Az 1996-os események után a megözvegyült asszonyok teljesen elhidegültek apjuktól.