Az államközösség bírósága hivatott védeni az alkotmányos alapokmány által szavatolt emberi és kisebbségi jogokat, biztosítani az állami intézmények törvényes működését. A bíróság dönthet a két tagköztársaság közötti vitás kérdésekben, elbírálhatja azt, hogy az államfő vagy valamely állami intézmény megsértette-e az unió alaptörvényét.
A volt Jugoszlávia alkotmánybíróságának és legfelsőbb bíróságának egyes jogköreit egyaránt gyakorló, 12 főből álló törvényszék székhelye Podgoricában lesz. A törvény elfogadásával - a kormány és a parlament megalakulása után - megválasztható az államközösség bírósága is, s teljessé válik az unió hatalmi intézményrendszere.
Az alkotmányos alapokmányt kísérő végrehajtási törvény szerint ennek eredetileg az unió megalakulásától, február 4-től fogva egy hónapon belül kellett volna megtörténnie. Már az első hetekben kiderült azonban, hogy az eredetileg elképzelt menetrend nem tartható, s az "államalapítás" menete sokkal döcögősebb lesz. Ennek legfőbb oka a parlament nehézkes működésében és a törvényhozók felelőtlenségében keresendő.
A törvényhozás havonta legfeljebb 2-3-szor ülésezik, de akkor is állandó létszámhiánnyal küzd. Nem volt kivétel a szerdai plenáris ülés sem, amelynek délelőtt kellett volna megkezdődnie, de a döntéshozatalhoz szükséges létszám csak a délutáni órákra jött össze, mert az uniós parlament egyes képviselői éppen a szerb köztársasági törvényhozás ülésén vettek részt.
Az Európai Unió külügyminiszterei minapi találkozójukon azt üzenték a belgrádi és podgoricai politikai vezetésnek, hogy "az államközösség teljes működőképességétől függ az ország közeledése az EU-hoz", de a parlamenti képviselők mintha elengedték volna fülük mellett a brüsszeli figyelmeztetést.
A törvényhozásban uralkodó áldatlan állapotok miatt lemondással fenyegetőzött Dragoljub Micunovic parlamenti elnök, és szorgalmazta, hogy a parlament fogadjon el új, a mostaninál szigorúbb házszabályt a képviselők megregulázása végett.