Etnikai alapon nem lesz kettős állampolgárság

A Külügyminisztérium közölte: a határon túli magyarok magyarságuk miatt egyelőre nem juthatnak kettős állampolgársághoz. Ez a Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szembeni vízumkötelezettségen azért sem segítene, mert a két ország jogszabálya nem engedi a kettős állampolgárságot - közölte Bársony Andárs államtitkár.

"Az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma, ezt az érvényben lévő 1993-as törvény nem engedélyezi, és az Európai Unió rendelkezései szintén nem ebbe az irányba mutatnak" - jelentette ki a Külügyminisztérium politikai államtitkára pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen.

 

"Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen" - közölte Bársony András. "Vég nélküli procedúrákhoz vezetne, hogy ki milyen etnikumhoz tartozik", ha az etnikai diszkrimináció megengedett lenne - mondta.

 

Hozzátette: a Szerbia-Montenegróban és Ukrajnában jelenleg érvényes törvények kizárják e két ország állampolgárai számára a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét, így tehát a vajdasági magyaroknak le kellene mondaniuk szerb állampolgárságukról ahhoz, hogy magyar útlevelet kaphassanak. "Meggyőződésem, hogy a mostani kampány a kettős állampolgárság érdekében a helyzet nem ismeretéből, politikai hátsó szándékból fakad" - mondta Bársony András.

 

Korhecz Tamás, a vajdasági Tartományi Kormány tagja ugyanakkor a HVG-ben azt írta, hogy a szerb jogszabályok régóta lehetővé teszik a kettős állampolgárságot, csakúgy, mint a magyar jog.

 

A külügyi államtitkár kifejtette: az 1993-ban született, vonatkozó törvény alapján magyar állampolgárságot csak egyéni kérelemre szerezhetnek külföldiek, és további feltételek szükségesek - például állandó magyarországi lakhely, munkavállalási engedély - a letelepedéshez, illetve később az állampolgársághoz. Mint mondta, az állampolgársági szabályok az Európai Unióban is hasonlóak.

 

Közölte: az állampolgárság megszerzésének lehetősége az európai jogfelfogás szerint is egyéni jog, és nem lehet egyetlen döntéssel magyar állampolgárrá tenni a határon túl élő magyarokat.

 

A vajdasági magyarok kezdeményezésével kapcsolatban Bársony András elmondta, hogy a spanyol példára hivatkoznak, pedig spanyol állampolgárságot kizárólag spanyol állampolgár szülők leszármazottai szerezhetnek; az érvényes magyar rendelkezés ennél liberálisabb, hiszen az is magyar állampolgárrá válik, aki Magyarországon született.

 

"Magyarország 2001-ben, az Orbán-kormány idején a csatlakozási tárgyalások során nem kért az EU-tól átmeneti időszakot az állampolgárság ügyében, amikor a bel- és igazságügyi fejezetet ideiglenesen lezárta az unióval" - emlékeztetett Bársony András. Kitért arra, hogy Orbán Viktor 2001-ben maga is "időszerűtlennek" nevezte a kérdést.

 

Mint elhangzott, amennyiben Magyarországon el akarnak térni az állampolgárságra vonatkozó szabályozás elveitől, és "az etnikai diszkriminációt lehetővé kívánnák tenni", akkor ezt elsősorban az Európai Unióval kellene megtárgyalni. Bársony András utalt arra: nincs kétsége afelől, hogy az EU miként reagálna egy ilyen magyar kezdeményezésre. Hozzátette, hogy a vonatkozó magyar jogszabály nemcsak az európai jogharmonizáció része, de kétharmados törvény is.

 

"Nincs Magyarországon politikai akarat arra, hogy olyan törvény szülessen, amely származás szerint diszkriminál, mert az a magyar demokrácia minden emberi és erkölcsi elkötelezettségét megkérdőjelezné" - mondta Bársony András.

 

Az európai alkotmányos szerződés tervezete szerint az EU polgárai kettős állampolgárok, abban az értelemben, hogy saját országuk mellett az unió állampolgárainak is számítanak.

 

Kérdésre válaszolva a külügyi államtitkár azt mondta, hogy a kettős állampolgárság kérdésében megoldást fog hozni a határon túli magyarok számára országuk EU-csatlakozása. Szlovákia Magyarországgal együtt jövő májusban válik EU-taggá, Románia hamarosan követheti és a magyar diplomácia - ahogy azt Tóth Tamás külügyi szóvivő korábban elmondta - szorgalmazni fogja, hogy amennyiben Szerbia-Montenegró megfelel majd a kritériumoknak, mielőbb lekerülhessen az EU vízumkötelezetti listájáról.

 

Orbán Viktor volt kormányfő a múlt héten rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumán kijelentette: a jelenlegi magyar kormány ellenzi a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát, pedig a kettős állampolgárság intézménye az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. "Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek kormánya hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni" - mondta a Fidesz - MPSZ elnöke.

 

Lezsák Sándor, az MDF alelnöke kedden a legfőbb közjogi méltóságoknak küldött levelet, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "a kormány vonakodik megadni" a Szerbia-Montenegró területén élő magyaroknak az állampolgárságot. "Meggyőződésünk, hogy a kettős állampolgárság erősítené összetartozásunk tudatát, megkönnyítené a délvidéki magyarok életét hazánk uniós csatlakozását követően is" - tartalmazza a levél, amelyet a lakiteleki Európa Szabadegyetem százötven résztvevője nevében fogalmazott meg az MDF alelnöke.

KAPCSOLÓDÓ CIKK