Argentína: új eljárások kínvallatók ellen

Argentínában egy hétfői bírósági döntés értelmében újra megindítják az eljárást az egykori katonai junta volt pribékjei ellen. Az argentin szenátus augusztus közepén törölte el azokat az 1980-as években hozott amnesztiatörvényeket, amelyek mindeddig akadályozták a katonai diktatúra idején elkövetett bűncselekményekben vétkesek felelősségre vonását.

A parlament országos jelentőségű ügyekben illetékes szövetségi tanácsa a döntést követően ki is nevezte a két ügyben eljáró illetékes bírót. Sergio Torres bíró az argentin hadsereg első hadteste által Buenos Aires környékén, az utolsó katonai diktatúra idején - 1976-1983 között - elkövetett törvénytelenségek ügyében folytat vizsgálatot.

Az első hadtest parancsnoka Guillermo Suárez Mason volt, akinek kiadatását több európai ország, Spanyolország, Olaszország és Németország is kérte korábban. Spanyolország néhány napja jelezte, hogy az argentin amnesztiatörvények augusztusi eltörlése nyomán valószínűleg nem fogja kérni a junták idején elkövetett bűncselekmények felelőseinek kiadatását, abban a reményben, hogy ezek az emberek most már hazájukban is megkapják méltó büntetésüket. 

A másik bíró, María Servini de Cubira bírói testülete a katonai diktatúra egyik leghírhedtebb kínzóközpontjában, a haditengerészeti gépésziskolában (ESMA) folyt kínvallatások ügyét vizsgálja. Az ügyben érintett tiszt, az intézet egyik parancsnoka Alfredo Astiz fregattkapitány, akinek kiadatását Franciaország kérte Argentínától.

Igazságügyi szakemberek feltételezik, hogy az érintett katonák egészen a legfelsőbb bíróságig elmennek majd, hogy a perek beszüntetését kérjék. Egyelőre nem tudni, hogy a személyileg megújult testület miként dönt majd ilyen esetekben. Eddig csak a katonai vezetés magas rangú tagjait ítélték el a diktatúra idején elkövetett bűncselekményekért. Ők azonban már 1989-ben és 1990-ben kegyelemben részesültek. Sok vita folyt később arról, hogy a junta-tagok számára biztosított amnesztiának nem kell-e alárendeltjeikre is vonatkoznia.

A CONADEP - a diktatúra idején elkövetett emberijog-sértésekről szóló adatok gyűjtésére alakult hivatalos bizottság - saját közlése szerint a fegyveres erők 2395 olyan tagját azonosította, akik immár bíróság elé állíthatók a rendszer ellenfeleinek törvényellenes üldözése és meggyilkolása miatt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK