Prodi elvárásai az új EU-alkotmánytól

Az EU-tagországok nagy többsége elveti az Európai Bizottság működési reformjára az alkotmányozó konvent által tett javaslatot, amelyet túl bonyolultnak és végső soron kivitelezhetetlennek tartanak - jelentette ki szerdán a bizottság elnöke.

Romano Prodi azt az állásfoglalást ismertette, amelyet a bizottság aznap fogadott el az alkotmányról dönteni hivatott, október 4-én megnyíló kormányközi konferenciáról. Az EU végrehajtó intézményének szerződésben foglalt kötelezettsége, hogy minden ilyen konferencia előtt meghatározza álláspontját.

Az elnök szerint az alkotmánytervezetet kidolgozó konvent "a munka 90 százalékát" elvégezte, mostantól azokra a területekre kell összpontosítani a figyelmet, amelyeken a szöveg még tökéletesítésre szorul.

Ezek közé tartozik magának a bizottságnak a majdani - a reformok bevezetése utáni - létszáma és összetétele. A konvent azt javasolta, hogy a testület működőképességének megőrzése érdekében 2009-től a szavazati joggal is rendelkező biztosok számát csökkentsék 15-re, s e körön belül egy később meghatározandó forgási rendszerrel gondoskodjanak a tagállamok egyenrangúságáról.

Prodi ezzel szemben úgy véli, hogy "ha feladnánk valamennyi tagország egyenlőségének az elvét, azzal felszámolnánk a kollektív felelősség alapját. Semmi ok nincs annak feltételezésére, hogy egy 25 tagú vagy ennél nagyobb létszámú bizottság szükségképpen veszítene hatékonyságából. Sok nemzeti kormányban ennél is több miniszter van. Minden attól függ, hogyan szervezik meg a munkát" - jelentette ki az elnök.

Állásfoglalásában a bizottság erre egy olyan megoldást javasolt, amely szerint továbbra is mindegyik tagországnak lenne egy-egy képviselője a testületben, és valamennyi biztos megtartaná teljes szavazati jogát. A hatékony működés érdekében ugyanakkor a biztosokat kisebb, adott területekkel foglalkozó csoportokba szerveznék.

Prodi szerint javítani kellene az alkotmánytervezetnek a döntéshozatali mechanizmusokkal kapcsolatos rendelkezéseit is. A bizottság változatlanul sokallja azoknak a kérdéseknek a számát, amelyekben a tervezet szerint a tagállamoknak egyhangúsággal kellene dönteniük.

Az elnök elismerte, hogy a minősített többséggel történő döntéshozatal alkalmazási körének nagymértékű kiterjesztése körül nincs konszenzus. Úgy vélekedett azonban, hogy egyes jól körülhatárolt területeken elengedhetetlen az előrelépés, mert ha nem így történik, annak az uniós polgárok és a vállalatok látják a kárát.

Példaként említette, hogy ha a pénzügyi visszaélésekkel és az adócsalásokkal kapcsolatos döntések esetében továbbra is az egyhangúság követelménye marad érvényben, azzal a bizottság semmit nem veszítene - a vállalatok és az adófiztők azonban annál többet. Ugyanez érvényes a bioterrorizmus elleni harccal vagy az atípusos tüdőgyulladáshoz hasonló járványok megfékezésével kapcsolatos intézkedésekre.

A bizottság úgy véli továbbá, hogy az uniónak meg kellene teremtenie a gazdasági kormányzás működőképes rendszerét is. Prodi szerint ennek szükségességét bizonyítják a nemzeti államháztartások állapotáról jelenleg folyó viták, s ez ismét csak azok közé a területek közé tartozik, ahol javítani kell az alkotmánytervezeten.

Ugyanez érvényes végül az új alkotmány módosításának javasolt mechanizmusára is. A bizottság e tekintetben sem tartja kielégítőnek a tervezet rendelkezését, amely szerint az alkotmány mind a 465 cikkének és hozzá csatolt különböző jegyzőkönyveknek a módosításához valamennyi tagállam teljes egyetértésére, továbbá törvényhozási megerősítésekre lenne szükség.

Az állásfoglalás ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy az alkotmánynak az EU és az uniós politikák működési mechanizmusait részletező harmadik részét az Európai Tanács is módosíthassa öthatodos többséggel, ha ezt előzetesen az Európai Parlament jóváhagyja, az Európai Bizottság pedig támogatja.