Ellenzék nélkül is működik a montenegrói parlament

A montenegrói parlament szerdán meggyőző példáját mutatta annak, hogy működőképes az ellenzék nélkül is: a tisztán kormánypárti képviselők részvételével ülésező törvényhozás szerdán nyolc törvényt fogadott el.

A jogszabályok között több olyan fontos törvényre adta áldását a parlament, amelyek nem léteztek eddig a köztársaság jogrendszerében. Elfogadta egyebek mellett a nyugdíjbiztosítási törvényt, a pénzmosásról szóló törvény, az elektronikus aláírás bevezetéséről rendelkező jogszabályt, illetve az új illetéktörvényt. Noha a parlamentben kizárólag kormánypárti képviselők voltak jelen, némely jogszabály-tervezet vagy paragrafus komoly vitát gerjesztett, kiváltképpen az illetéktörvény ama passzusa, amely ötven euró megfizetésére kötelezi a névváltoztatásért folyamodókat.

A montenegrói parlament 75 fős; 36 ellenzéki képviselő június eleje óta bojkottálja a törvényhozás munkáját, s azzal fenyegetőzik, hogy csak rendkívüli parlamenti választás után tér vissza a törvényhozásba.

A legutóbbi parlamenti és elnökválasztáson súlyos vereséget szenvedett ellenzék bojkottjának az az oka - sokak szerint inkább ürügye -, hogy az állami televízió tizenkét év után beszüntette az élő közvetítéseket a törvényhozás üléseiről. Az ellenzék szerint ez volt a kormánypártiak végső leszámolása a demokráciával.

A parlament szerdai ülése arról tanúskodik, hogy túlzás parlamenti válságnak nevezni a montenegrói törvényhozásban kialakult, a maga nemében példátlan helyzetet, amely rendezésével hiába próbálkoztak nemzetközi szervezetek, többek között a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is.

Podgoricai politikai elemzők szerint a parlamenten kívüli tevékenységgel az ellenzék sokat nem érhet el, talán még veszíthet is népszerűségéből, s mivel a nemzetközi szervezetek sem helyeslik magatartását, előbb vagy utóbb kénytelen lesz visszatérni a parlamentbe.