Gotovina szökése kihathat Horvátország EU-tagságára

Franciaország annak ellenére adott útlevelet Ante Gotovina nyugalmazott horvát tábornoknak, hogy tudta: a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnök elkövetése miatt vádiratot készít a férfi ellen - derült ki a Novi List című fiumei (Rijeka) napilap szerdai számából.

A horvát kormány egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú tisztségviselője a fiumei újságnak elmondta, hogy a franciák két hónappal a vádemelés előtt, 2001 áprilisában útlevelet adtak Gotovinának. Ekkor már az egész világ tudott arról, hogy Hágában készül a vádirat ellene.

A szökésben levő tábornoknak így 3 útlevele van, francia, kolumbiai és horvát - mondta. Hozzáfűzte, két ember: Carla del Ponte, a volt jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze és Gotovina tábornok kezében van a horvát kormányt terhelő kérdés megoldásának a kulcsa, mivel egyetlen ország hírszerző szolgálata sem ad konkrét adatokat Gotovina tartózkodási helyéről.

A horvát kormány bízik abban, hogy Carla del Ponte, akit a jövő hét elejére Zágrábba várnak, pozitív értékelést ad a Biztonsági Tanácsnak Horvátország Hágával való együttműködéséről, hiszen Zágráb eddig pozitív választ adott az utóbbi egy év alatt érkezett 500 hágai követelésre. A Nacional című zágrábi hírmagazin e heti számában azt állította, hogy Carla del Ponte és Gotovina már "kapcsolatba lépett egymással".

Goran Granic horvát miniszterelnök-helyettes ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta a fiumei lapnak, a szökésben lévő tábornok ügyvédje azonban határozottan cáfolta, hogy az értesülés helytálló. Szerinte Gotovina megtette ajánlatát a Nacionalnak adott júniusi interjújában, és a labda azóta Carla del Ponte térfelén van.

Gotovina kiadatásának ügye azért éleződött ki ennyire az utóbbi időben, mert Carla del Ponte október 13-i BT-jelentésének nem kisebb a tétje, mint Zágráb európai uniós csatlakozási folyamatának gyorsítása. A Reuters hírügynökség jelentése szerint fennáll az a veszély, hogy - amennyiben Del Ponte Zágráb együttműködésének hiányosságairól számol be - a tervezettnél később kezdődhetnek meg a horvát EU-csatlakozási tárgyalások.

Ugyancsak szerdán Ivica Racan horvát kormányfő Zágrábban azt mondta: Horvátország kész együttműködni a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, ezért nem kellene késleltetni az ország európai uniós (EU) csatlakozását. A miniszterelnök londoni útja után nyilatkozott a sajtónak. Mint mondta, biztos abban, hogy látogatása után Nagy-Britannia hozzájárul a csatlakozási folyamat folytatásához.

Nagy-Britannia - Hollandiával egyetemben - elutasította, hogy Horvátország az EU társult országává váljék. A két ország arra hivatkozott, hogy Zágráb nem működik együtt teljes mértékben a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló törvényszékkel. Horvátország, amely idén februárban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, ennek ellenére azt reméli, hogy 2004-ben megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, és 2007-ben EU-taggá válhat

KAPCSOLÓDÓ CIKK