Magyarország támogatókat keres az EU-ban

Vágólapra másolva!
Magyarország élénk diplomáciai erőfeszítésekkel igyekszik támogatókat szerezni ahhoz a javaslatához, amely szerint az EU-nak a hét végén megnyíló kormányközi konferenciáján a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak a kérdését is fel kellene vetni - közölte hétfőn Brüsszelben Kovács László külügyminiszter.
Vágólapra másolva!

Kovács László az EU-tagállamok és a csatlakozó országok külügyminisztereinek tanácsülésén is szóba hozta a javaslatot, megjegyezve, hogy a magyar álláspont szerint azt nem az úgynevezett egyéb ügyek, hanem az "egy vagy több ország által felvetett kérdések" sorában kellene napirendre tűzni.

Szlovák kollegája ezzel szemben felszólalásában - anélkül, hogy konkrétan utalt volna a javaslatra - azt mondta, értelmetlen lenne olyan kérdéseket beiktatni a konferencia témakörei közé, amelyek megvitatását csak egy ország szorgalmazza.

Hasonló állásfoglalás azonban egyetlen más küldöttség részéről sem hangzott el, s az ülésen a soros elnökséget képviselő Franco Frattini olasz külügyminiszter végül abban összegezte a vitát, hogy minden olyan kérdést meg lehet vitatni a konferencián, amelyet egy vagy több ország szóba hoz.

Többen is figyelmeztettek ugyanakkor arra, hogy ha valamelyik ország egy adott területen megbontja a konszenzust, akkor felelős lesz azért, hogy az a megfelelő megoldás megtalálása után ismét helyreálljon - közölte a miniszter.

Magyar állásfoglalásként hangzott el még az ülésen, hogy az úgynevezett megerősített együttműködés módszerének alkalmazásához legalább a tagországok felének a részvétele legyen szükséges. Magyarország ezzel azt akarja kivédeni, hogy akár három-négy tagállam is működésbe hozhasson egy ilyen mechanizmust, mert ez az unión belüli szűkebb csoportok kialakulásának kedvezne, amihez nem fűződik érdeke - mondta a miniszter.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogaival kapcsolatos javaslatot illetően most arra kell törekedni, hogy azok az országok is nyíltan kiálljanak mellette, amelyek csendben esetleg támogatnák, de eddig vonakodtak ezt kinyilvánítani - tette hozzá.

Október 4-én Rómában nyílik meg a kormányközi konferencia, amelyen a tagállamoknak és a csatlakozó országoknak megállapodásra kellene jutniuk az EU új alkotmányos szerződésének a konvent által nyáron előterjesztett tervezetéről.

A hétfői külügyminiszteri tanácsülés egyik témája a konferencia előkészítése volt, és a résztvevők ezzel kapcsolatban tették meg észrevételeiket a tervezettel kapcsolatban - jelentette Erdész Jenő, az MTI tudósítója.

A tanácskozáson az EU-tagállamok megadták az elvi hozzájárulást ahhoz, hogy decembertől mintegy 200 fős uniós rendőri erő teljesíthessen szolgálatot Macedóniában. A külügyminiszteri tanács ülésén született döntés szerint december 15-re mindennek készen kell állnia a Proxima névre keresztelt művelet megkezdéséhez.

A Proxima két szakaszból állna. Az október 1-jén kezdődő első időszakban a tervezési feladatokat végeznék el, ide értve annak meghatározását is, hogy mely tagországok vennének részt a műveletben személyzettel, illetve logisztikai támogatással. A tervek szerint a rendőri kontingens kivezénylése rögtön ezt követően, december közepén kezdődne, a misszió pedig egy évig tartana. Az uniós rendőrök a macedón kormány kérésére alapvetően megfigyelő, támogató és tanácsadó szerepet játszanának, vagyis közvetlenül nem vennének részt a bűnüldözésben. Az unió a macedón belügyminisztériumba is küldene tanácsadókat.

Az EU-tagállamok ismételten kiálltak amellett, hogy az ENSZ kapjon kulcsszerepet az iraki rendezésben, és támogatásukról biztosították a világszervezet főtitkárának erre irányuló törekvéseit.

A tagállamok és a csatlakozó országok külügyminisztereinek brüsszeli tanácsülésén elfogadott következtetésekben az unió ismételten megerősítette, hogy kész érdemi szerepet vállalni az újjáépítési erőfeszítésekben.

Az Európai Bizottság várhatóan szerdán fogadja el azt a javaslatot, amely szerint az EU 200 millió eurót fog felajánlani a nemzetközi adományozók október végén Madridban tartandó konferenciáján.

A külügyminiszterek állásfoglalásukban erélyesen elítélték az utóbbi hetekben Irakban végrehajtott terrorista merényleteket, és tisztelettel adózott Sergio Vieira de Mello brazil diplomata, az ENSZ iraki különmegbízottja emlékének, aki a világszervezet bagdadi központja elleni augusztusi támadásban vesztette életét. Kiemelték az iraki szuverenitás helyreállításának és egy demokratikus választások alapján létrejövő kormány megalakításának a fontosságát. Ígéretet tettek arra: az EU igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy Irakban nemzeti párbeszéd kezdődjön az országon belüli politikai megosztottságok felszámolása érdekében.

Az EU-külügyminiszterek újólag felszólították Teheránt, hogy csatlakozzék az atomsorompó-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvéhez, lehetővé téve ezzel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) képviselői számára, hogy ellenőrei bejelentés nélküli ellenőrzéseket végezzenek Iránban.