A magyarok és a zsidók a legkedveltebbek Romániában

A román lakosság alapvetően toleráns, szívesen él együtt magyarokkal, és a demokrácia mellett a harmaduk jónak találná az egypártrendszert is - mindezek a romániai Gallup felméréséből derültek ki. A románok egyedül a homoszexuálisokat nem akarják elfogadni, de a Jehova tanúi és a muszlimok sem túl népszerűek.

A románok a homoszexuálisokkal és a leszbikusokkal szemben a legelutasítóbbak, a magyarokkal, a zsidókkal és a moldávokkal a legkevésbé azok - derül ki a romániai Gallup közvélemény-kutató cég felméréséből. Míg a melegekkel kapcsolatban a válaszadók 40 százaléka teljesen mértékben elutasító, a magyarokkal kapcsolatban csupán a 7 százalékuk az. (A többi csoport elutasítottságának mértéke: Jehova tanúi 25%, muzulmánok: 19%, romák: 13%, feketék: 11%, arabok: 11%, kínaiak 10%, Moldovai Köztársaság állampolgárai: 4%, zsidók: 4%.) A megkérdezettek 20 százaléka pedig egyenesen azt nyilatkozta, hogy akár családtagként is elfogadna magyart. Ennél nagyobb arányban csak zsidó családtagot fogadnának el (21 százalék) a románok.

A románok nem szeretnék, ha elmennének a magyarok

A közvélemény-kutató cég romániai magyarokkal kapcsolatban is tett fel kérdéseket a romániai felmérésén. A megkérdezettek fele egyetértett azzal, hogy "a román államnak biztosítania kell a magyar gyermekek magyar nyelvű oktatását", a másik fele viszont elutasító volt ezzel kapcsolatban. A válaszolók 63 százaléka szerint nem lenne jó, "ha a romániai magyarok mind elmennének Magyarországra, hogy ott éljenek", és csupán 26 százalék értett egyet ezzel a gondolattal. Csak 10 százalék helyeselte azt a kijelentést, hogy "a magyar többségű megyéknek több autonómiát kellene biztosítani", 78 százalékuk ellenezte azt. A megkérdezettek 58 százaléka szerint "a magyarok soha nem fognak lemondani arról a vágyukról, hogy Erdélyt Magyarországhoz csatolják", és csupán 18 százalék nem értett egyet ezzel a kijelentéssel.

A románok rendteremtésre vágynak

A felmérés kimutatja a román közvélemény erős ragaszkodását a tekintélyelvűséghez is. A válaszolók 84 százaléka egyetért azzal, hogy "Romániának egy erőskezű vezetőre van szüksége, aki rendet teremt az országban", 65 százaléka szerint "a dolgok sokkal jobban mennének, ha mindenki mindig betartaná a hatóságok rendeleteit", és 54 százalék egyetért azzal, hogy "a közrend biztosítása fontosabb az egyéni szabadság tiszteletben tartásánál". Az állam tekintélyét megkérdőjelező könyveket és eszméket a megkérdezettek 36 százaléka szerint be kellene tiltani - ezt azonban 45 százalék ellenzi.

Arra a kérdésre, hogy "mennyire lenne jó Romániának, ha katonai rezsim irányítaná?", a megkérdezettek 57 százaléka azt válaszolta, hogy rossz, vagy hogy nagyon rossz lenne, emellett azonban több mint egyötöd (22%) azt, hogy ez nagyon jó vagy inkább jó lenne. (Igaz, a nem érdemi válaszok aránya is 21% volt.)

Nagyon jó a demokrácia, de az egypártrendszer is jó lenne

Azt, hogy Románia politikai rendszere demokratikus legyen, 80 százalék mondta nagyon jónak vagy inkább jónak, a bizonytalanok aránya 15 százalék volt, azoké pedig, akik szerint ez rossz vagy nagyon rossz lenne, 5 százalék volt. Arra a kérdésre, hogy "Jó lenne-e az egypártrendszer Romániában?", a megkérdezettek több mint fele (54%) válaszolta, hogy nem vagy hogy egyáltalán nem. Az egypártrendszert jónak vagy nagyon jónak tartók aránya így is magas: csaknem egyharmad (32%).

Azzal, hogy a piacgazdaság jó Romániának, a megkérdezettek több. mint négyötöde (82%) teljes mértékben vagy inkább egyetért. Ezzel inkább nem vagy egyáltalán nem ért egyet 5 százalék.

A felmérés során ezerötszáz 18 éven felülit kérdeztek meg Romániában reprezentatív minta alapján. A hibahatár 2,7 százalékos.