Brazília: a diktatúra levéltáráról vitáznak

Az 1964 és 1985 közötti brazil katonai diktatúra titkos levéltárának megnyitását követeli a kormányzó szocialista Munkáspárt vezetése. A jobboldal, akárcsak Da Silva államfő, eddig nem értett egyet a titkos adatok nyilvánosságra hozásával.  

"Nekünk, braziloknak kell feltárnunk és minden elfogultság nélkül megmondanunk, hogy mit tettünk" - mondta José Genoino pártfőtitkár pénteken Belo Horizontéban egy társadalmi fórumon. Az igazság megismerése a demokrácia védelmét is szolgálja - jelentette ki az egykori gerilla, akinek felszólalását több miniszter megtapsolta.

Luiz Inácio Lula da Silva államfő azonban - a jobboldali pártokhoz és a biztonsági erőkhöz hasonlóan - mostanáig nem értett egyet az archívum megnyitásával. A baloldali pártok és az emberi jogi szervezetek nyomása, amelyek már évek óta követelik a katonai levéltár hozzáférhetővé tételét, a héten erősödött fel A megsemmisült diktatúra című könyv megjelenését követően.

A könyvben egy újságíró, Elio Gaspari közreadta Ernesto Geisel diktátor 1970-es években magnóra rögzített beszélgetéseit, amelyekben a tábornok politikai ellenfelei meggyilkolása mellett foglal állást. Geiselt ez idáig "puha diktátorként" tartották számon Brazíliában, aki elkezdte egyengetni a demokráciához visszavezető utat. "Ezek megdöbbentő leleplezések, és mindez már tényleg sok" - kommentálta a könyvben foglaltakat Genoino pártfőtitkár.

A dpa német hírügynökség jelentése szerint a vita mindenekelőtt az úgynevezett araguaiai gerillamozgalom véres leverése körül folyik, amikor emberi jogi szervezetek állítása szerint 139 lázadót szabályosan kivégeztek, miután megadták magukat és lefegyverezték őket.

Az araguaiai gerillák a legnagyobb ellenzéki fegyveres csoport volt az 1970-es években, elsősorban az Amazonas térségében, Pará szövetségi állam déli részén működtek.