A szerbek elutasítják a koszovói rendezési tervet

A szerb kormány és a koszovói szerbek politikai vezetői egyaránt elutasították hétfőn a nemzetközi közösség koszovói rendezési tervét. A szerb kormány rendkívüli ülésén azzal az indokkal vetette el a dokumentumot, hogy abban lényegében nem vették figyelembe a belgrádi kabinet egyetlen kulcsfontosságú észrevételét és javaslatát sem.

A cselekvési terv rögzíti azokat az irányelveket, amelyek alapján végbemenne a demokratizálódási folyamat Koszovóban, hogy azután lehetővé váljanak a tárgyalások a tartomány jövőbeni államjogi státusáról. A dokumentumot november elején juttatta el a szerb kormánynak Marc Grossman amerikai külügyi államtitkár. A kabinet november végén módosító javaslatokat tett, s vasárnap kapta meg a dokumentum végleges tervezetét.

A koszovói ENSZ-közigazgatásnak, az UNMIK-nak kedden kell bemutatnia a tervet Brüsszelben az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok külügyminiszteri értekezletén. A brüsszeli jóváhagyás után a dokumentum a balkáni összekötő csoport és a Biztonsági Tanács elé kerülne. Egyelőre nem tudni, hogy a belgrádi elutasítás mennyiben változtatja meg az eredeti elképzeléseket.

A szerb kormány legfőbbképpen azt sérelmezi, hogy a dokumentumból kimaradt a menekültek feltétel nélküli visszatérésére és a jogtalanul bitorolt ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó javaslata. Az az észrevétel sem szerepel benne, hogy a koszovói privatizáció csakis a tulajdonosok jogainak maradéktalan tiszteletben tartásával, a szerbiai hatóságok bevonásával folytatható. A szerb kormány követelte a javarészt egykori gerillaharcosokból álló, polgári védelmi feladatok elvégzésére alakult Koszovói Védelmi Hadtest (TMK) felszámolását vagy gyökeres átalakítását.

A belgrádi tömegtájékoztatás az utóbbi megállapítással kapcsolatosan megjegyzi: a rendezési terv egy szóval sem utal arra, hogy a tartománynak bármilyen intézményes kapcsolata lenne Szerbia-Montenegróval, vagy hogy Koszovó autonóm tartománya az államközösségnek, s csak ideiglenes jelleggel ENSZ-protektorátus. A 1244-es BT-határozat viszont több ízben is az UNMIK feladataként határozza meg "a lényegi koszovói autonómia visszaállítását Jugoszlávia, immár Szerbia-Montenegró keretein belül".

A szerb kormány koszovói megbízottja, Nebojsa Covic miniszterelnök-helyettes a terv áttekintése után úgy nyilatkozott, hogy "a nemzetközi közösség egyes képviselői" a demokratizálódásra vonatkozó követelmények teljesítéséért cserében Koszovó függetlenné válását akarják, ami elfogadhatatlan.

A koszovói szerbek maradéktalanul egyetértenek a szerb kormány és Covic álláspontjával, s sérelmezik, hogy a dokumentum megelőlegezi a tartomány függetlenségét. A koszovói szerbek ezért nem kívánnak részt venni a keddi brüsszeli értekezleten.