Egy lyukban fogták el Szaddámot

Szaddám Huszein nem fog visszajönni, ezt most már az iraki nép is tudja - mondta vasárnapi londoni nyilatkozatában a brit kormányfő. Tony Blair, aki a hivatala által néhány órával korábban kiadott nyilatkozatában a szövetségesek közül elsőként erősítette meg hivatalosan a volt iraki elnök elfogását, délután személyesen is felolvasott egy közleményt a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban. Blair ebben kijelentette: az iraki nép fog Szaddám Huszein sorsáról dönteni.

Forrás: EPA
"Már nem jön vissza"

A brit kormányfő már a hivatala által közzétett első közleményében is közölte, hogy London iraki jogi fórum előtt szeretné látni az elfogott egykori elnököt, mondván: az őrizetbe vétellel lehetőség nyílik Szaddám Huszein iraki bíróság előtt történő felelősségre vonására. Blair ezzel gyakorlatilag elébe ment azoknak az esetleges amerikai törekvéseknek, amelyek célja a volt diktátor amerikai bíróság elé állítása lenne.

Blair a személyesen felolvasott közleményében azt mondta: Irak újjászületése véget vet "a Szaddám Huszein visszatértéért küzdő kisebbség azon hazugságának", hogy a szövetségesek a muszlimok ellen keltek hadra. - Az iraki muszlimok Szaddám Huszein áldozatai voltak - mondta a brit miniszterelnök. Hozzátette: eddig 400 ezer ember maradványait találták meg iraki tömegsírokban.

Tony Blair szerint Szaddám Huszein elfogása után a (kisebbségi) szunnita lakosság is teljes joggal részt vehet az új, demokratikus Irak építésében. A miniszterelnök azt mondta: hamis volt Szaddám Huszeinnek az az állítása, hogy a szunnita lakosság az ő pártján állt. Azoknak, akik "kényszerből, és nem meggyőződésből" léptek be Szaddám Huszein pártjába (a rezsim megdöntéséig országló Baasz-pártba), Blair azt üzente, hogy "borítsunk fátylat a múltra".

Az amerikaiak még nem döntöttek Szaddám sorsáról

Az amerikai hatóságok egyelőre még nem döntöttek arról, hogy elfogása után mi történjék Szaddám Huszeinnel. Az egyik lehetőség az, hogy a néhány nappal ezelőtt létrehozott iraki emberi jogi törvényszék elé állítják. A kormányzótanács szerdán hozta létre a szóban forgó különleges bíróságot azzal a céllal, hogy az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények és a háborús bűnök miatt felelősségre vonhassák  a megbuktatott rezsim vezető képviselőit.

Vasárnapi bagdadi sajtóértekezletén Ricardo Sanchez tábornok, az amerikai erők parancsnoka ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció még nem döntött arról, mi legyen Szaddám Huszein sorsa.

Ahmed Csalabi, a kormányzótanács tagja azt közölte, hogy a bukott diktátort mindenképp bíróság elé állítják, és a tárgyalás nyilvános lesz. Abdel-Azíz al-Hakím, a kormányzótanács jelenlegi elnöke közölte, hogy a bíróság kivizsgálja mindazokat a bűncselekményeket, amelyeket Szaddám 1968. július 17., a Baasz Párt hatalomra jutásának napja és 2003. május 1. között követett el. Ezen a napon jelentette be Bush amerikai elnök, hogy a főbb harci cselekmények véget értek.

A törvényszék napirendre tűzi az iraki kurdok tömeges kivégzését a nyolcvanas években, továbbá a kurdok és a síita muzulmánok felkelésének elfojtását az 1991-es öbölháború után. Ezen kívül - mint al-Hakím közölte - kivizsgálják az Irán ellen elkövetett bűncselekményeket - Irak 1980 és 1988 között vívott véres háborút Irán ellen -, továbbá a Kuvait elleni 1990-es inváziót, ami az öbölháborúhoz vezetett.

Az amerikai megszálló hatóságok felfüggesztették a halálos büntetést, s iraki hivatalos személyiségek ezzel kapcsolatban közölték: esetleges visszaállításáról csak akkor döntenek majd, ha a hatalomátadás tervének megfelelően egy ideiglenes kormány 2004. július 1-jén átveszi a hatalmat. Az emberi jogi törvényszék minden valószínűség szerint csak hónapok múlva kezdi meg tevékenységét.

KAPCSOLÓDÓ CIKK