Megkezdődött a Djindjic-gyilkosság tárgyalása

Szerbia történetének eddigi legnagyobb horderejű pere kezdődött meg hétfőn, miután bíróság elé állították a tavasszal megölt szerb miniszterelnök feltételezett gyilkosait. Harminchat személy ellen emeltek vádat, közülük 15-öt nem tudtak előkeríteni. A vádlottak többsége a zimonyi klán tagja.

Megkezdődött Zoran Djindjic szerb miniszterelnök feltételezett gyilkosainak pere hétfőn Belgrádban. Mind a vádlottak számát tekintve, mind jelentőségében ez lesz Szerbia jogtörténetének legnagyobb horderejű pere - írja az MTI. Zoran Djindjicet március 12-én lőtték le meg a belgrádi kormánypalota parkolójában, amikor ő kiszállt autójából.

A szervezett bűnözés ügyeiben eljáró különleges bíróságon 36 személy felett ítélkeznek majd, közülük 21-en ültek a vádlottak padjára, 15 vádlott ellen távollétében folyik a per.

A vádlottak többsége tagja a zimonyi klán néven elhíresült alvilági csoportnak, illetve a vörössapkás osztag (JSO) néven ismert rettegett állambiztonsági egységnek. A konkrét gyilkosság elkövetésével is egy vörössapkás vezetőt - Zvezdan Jovanovicot - vádolnak.

Rajta kívül további 15 embert vádolnak állítottak bíróság elé azzal, hogy közvetlenül részesei voltak Djindjic megölésének. Másik 20 embert azzal vádolnak, hogy ha közvetlenül nem is vettek részt a gyilkosságban, de szerepet játszottak az ahhoz vezető összeesküvésben.

A Djindjic-gyilkosságon kívül további 14 emberöléssel, három emberrablással, két terrorcselekménnyel, kábítószer-kereskedelemmel és törvénytelen fegyvertartással vádolják őket.

A per első napján felolvasták a több mint negyvenoldalas vádiratot. Ezután a vádlottak ügyvédjei jutottak szóhoz, panaszok és indítványok áradatát zúdítva a törvényszékre. A feltételezett merénylő, Zvezdan Jovanovic ügyvédje követelte, hogy védence felett a többiektől külön ítélkezzenek. A bíróság azonnal elvetette ezt az indítványt, és ezután egy másik ügyvéd követelte a bírói tanácstól, hogy vonja ki a perből a különleges ügyészt, Jovan Prijicet. Volt, aki a teljes bírói tanács lecserélését indítványozta, és valamennyien kifogásolták, hogy nincs hozzáférésük fontos periratokhoz.

Az ügyvédi panaszok elhangzása után a bírói tanács keddre elnapolta a tárgyalást. A legfelsőbb bíróságnak, illetve a köztársasági államügyésznek addig állást kell foglalnia az ügyvédek által beterjesztett indítványokról.

A vádirat felolvasása után várhatóan elsőként az orvlövész, Zvezdan Jovanovic nyilatkozik majd a rovására írt bűntényről. Jovanovic - aki helyettes parancsnoka volt a merénylet után feloszlatott JSO-nak - a rendőrségi meghallgatások során beismerte tettét, mondván, a zimonyi klánvezetők sugallatára lőtte le a miniszterelnököt, mert elhitették vele, hogy Djindjic őt és a vörössapkás osztagban szolgáló bajtársait kiadja a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.

A vádlottak felett Marko Kljaljevic vezette bírói tanács ítélkezik, amelynek tagja még Nata Mesarevic és Milimir Lukic bíró. A törvényszék a zimonyi klán két tagját, illetve a bűnbandával rivális úgynevezett surcini klán vezetőjét "együttműködő tanú" státussal ruházta fel, ami azt jelenti, hogy mindhárman védettségben részesülnek, s elengedik a terhükre rótt súlyos bűncselekményeket.

Golyóálló üveg mögött ülnek a vádlottak

A per egyik, meglehetősen nagy szépséghibájának tartják azt, hogy a zimonyi klán élén álló "hármasfogat" tagjainak egyike sem ül a vádlottak padján - írja az MTI. Dusan Spasojevic Siptart és Mile Lukovic Kumot néhány héttel a merénylet után lőtték le a terroristaelhárító osztag kommandósai. A harmadik klánvezető, Milorad Lukovic Legija pedig szökésben van, a bíróság távollétében ítélkezik majd felette.

A bírósági eljárás méreteihez és fontosságához illő, hatalmas tárgyalóteremben folyik. A csaknem 900 négyzetméteres, több mint 550 férőhelyes helyiséghez hasonló bírósági tárgyalóteremmel állítólag csak a szingapúri bíróság dicsekedhet. A terem közepén található vádlottak padját minden irányból golyóálló üveg veszi körül.

Belgrádi jogászkörökben egyetértés van abban, hogy hosszadalmas, sok hónapig tartó perre lehet számítani, amely a rendszerváltás óta eddigi legnagyobb próbatétele lesz nemcsak a milosevici időkben hitelét vesztett igazságszolgáltatásnak, hanem egészében a szárnyait bontogató szerbiai demokráciának.

Az állam és az alvilág kapcsolata vezetett a merénylethez

A BBC News Online cikke szerint a nyugatpárti Djindjic megölése mögött a szerb állambiztonsági szervek és az alvilág közötti kapcsolat állhat. A háború éveiben az alvilági csoportok és a biztonságiak együttműködtek például abban, hogy a félkatonai szervek is eljussanak a harcterekre.

Az egyik ilyen alvilági vezető a jelenleg szökésben lévő Milorad Lukovic Legija volt, aki a vörössapkások parancsnoka volt a kilencvenes évek második felében, és később a zimonyi klán néven elhíresült bűnözői csoport főnöke lett. A szerb hatóságok szerint ő tervelte ki a Djindjic elleni merényletet.

A BBC összeállítása szerint a szerb hatóságok úgy vélik, a merénylőknek a kormány megbuktatása volt a céljuk. A háborúban is tevékenyen résztvevő alvilági csoportok tartottak attól, hogy az ország vezetése Milosevics után újabb hűáborús bűnőkkel vádolt személyeket ad át a hágai bíróságnak. Emellett állítólag attól is féltek, hogy a kormány hadjáratot indít a szervezett bűnözés ellen.

A merénylet óta Belgrád valóban vonakodik attól, hogy újabb háborús bűnösöket adjon ki - jegyzi meg a BBC munkatársa. Ennek ugyanakkor az is lehet az oka, hogy a közelgő választások miatt a politikai erők egyike sem szorgalmaz ilyen népszerűtlen és intézkedéseket. A szervezett bűnözés elleni hadjárat kivédése - ha valóban ez volt az egyik cél - azonban biztosan nem sikerült a merénylőknek, a hatóságok ugyanis a Djindjic megölése után kihirdetett rendkívüli állapot idején több mint 10 ezer gyanúsítottat hallgatott meg.