Szerbia bojkottálja a koszovói rendezési tervet

Vágólapra másolva!
A koszovói szerbek a továbbiakban sem vesznek részt a koszovói rendezési terv végrehajtásában, mivel erről csütörtökön nem tudott megállapodni Harri Holkeri tartományi ENSZ-adminisztrátor és Nebojsa Covic, Belgrád koszovói politikáját irányító szerb miniszterelnök-helyettes.
Vágólapra másolva!

Holkeri és Covic belgrádi megbeszélésen nemcsak a rendezési terv végrehajtásáról, hanem annak egyik sarkalatos pontjáról, Belgrád és Pristina párbeszédének folytatásáról is szó volt. - Semmiben sem állapodtunk meg - közölte Covic az eszmecsere után tartott sajtótájékoztatóján, amelyen Holkeri nem is volt jelen.

A belgrádi politikus szerint a koszovói szerbek a továbbiakban sem vesznek részt a rendezési terv végrehajtásával foglalkozó munkacsoportok munkájában. Előbb végre kellene hajtani a korábbi megállapodásokat, például Belgrád és a koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) 2001-es együttműködési szerződését, amelyre az ENSZ Biztonsági Tanácsa is áldását adta - mondta Covic. Emlékeztetett egyben arra, hogy a kormány eleve el sem fogadta a nemzetközi közösség rendezési tervét.

A koszovói rendezési tervet december 10-én hozta nyilvánosságra Holkeri. A dokumentum egy társadalmi modellt állít a koszovói politikai vezetés elé. A koszovói demokratikus társadalom alapelveit felvázoló normarendszerben foglaltakat le kell képezni a valós életbe ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások Koszovó végleges státusáról.

A szerb kormány és a koszovói szerb vezetés egyöntetűen elutasította a tervet. Egyebek mellett azt sérelmezték, hogy a dokumentum megelőlegezi a tartomány függetlenségét, s nincs benne hivatkozás a BT koszovói határozatára, amely Szerbia-Montenegró részeként határozza meg Koszovót. Az UNMIK a tavalyi év utolsó napjaiban beépített a rendelkezések közé egy utalást a BT-határozatra, de Belgrád ezt nem tartja elégségesnek.

Ami a tavaly október 14-én Bécsben megkezdődött - azóta nem folytatott - belgrádi-pristinai párbeszédet illeti, Covic leszögezte, hogy munkacsoportokban kell folytatni a tárgyalásokat, de a pristinai delegációnak soknemzetiségűnek kell lennie, vagyis a koszovói szerbek részvétele benne elengedhetetlen.

Csütörtökön egy incidens zavarta meg a koszovói parlament ülését. Az albán képviselők legnagyobb felháborodására a szerb honatyák nem voltak hajlandóak állva, egyperces néma csönddel leróni kegyeletüket a "koszovói Srebrenicaként" emlegetett 1998-as racaki mészárlás 45 albán áldozata előtt.

Covic szerint a szerb képviselőknek joguk volt ahhoz, hogy ülve maradjanak, hiszen - mondta - az albán képviselők számos esetben tiszteletlenek voltak az etnikai erőszak szerb áldozatainak emléke előtt.