A cseh parlament elismeri Benes érdemeit

A cseh képviselőház kedden élénk vita után megszavazta az Edvard Benes (1884-1948) volt csehszlovák köztársasági elnöknek az állam érdekében kifejtett tevékenységét méltató törvényt, amelyet a szociáldemokrata és kommunista képviselők egy csoportja terjesztett elő. A törvény akkor lép életbe, ha a szenátus is megszavazza, s az államfő aláírja. Mivel Benes volt az, aki a II. világháború után leginkább sürgette a németek és a magyarok kitelepítését Csehszlovákiából, sokan vitatják politikájának helyességét.

Az egymondatos törvényjavaslatot a végső szavazáskor a jelen lévő 183 képviselő közül 118 támogatta. Igennel szavazott a szociáldemokrata képviselők többsége, az összes kommunista képviselő s az ellenzéki polgári demokraták egy része. A törvényre egy szociáldemokrata, néhány polgári demokrata képviselő, valamint a Kereszténydemokrata Unió - Csehszlovák Néppárt és a Szabadság Unió - Demokratikus Unió összes jelen lévő képviselője mondott nemet.

"Edvard Benes az egykori Csehszlovákia megalapítói közé tartozik, és nagy érdemei vannak abban, hogy ez az állam a II. világháború után is képes volt megújulni. Benes nélkül az önálló Csehszlovákia nem jött volna létre, és nem létezhetett volna" - volt olvasható az indoklásban. A vitában Benes érdemeit senki sem kérdőjelezte meg, de többen azt a véleményt hangoztatták, hogy ezt felesleges törvényben kimondani.

Bár Edvard Benesnek a csehszlovák állammal kapcsolatos érdemeit a mai Csehországban általában elismerik, személyiségét, politikáját sokan vitatják. Különösen érvényes ez a II. világháborúval kapcsolatos eseményekre, a csehszlovákiai szudétanémetek és magyarok háború utáni jogfosztására, ami a közéletben a Benes-dekrétumok elnevezés alatt ismeretes.

Csehszlovák államfőként Benes írta alá azokat a törvényeket, amelyek alapján az országban élő szudétanémeteket és magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották jogaiktól és vagyonuktól.

Mintegy hárommillió németet Németországba és Ausztriába telepítettek ki, s ez a probléma máig is terheli a cseh-osztrák és a cseh-német viszonyt. A magyarok egyoldalú kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá. Ezért később belső kitelepítésekre, illetve csehszlovák-magyar lakosságcserére került sor.

Bernd Posselt, a kitelepített szudétanémetek németországi szervezetének elnöke a napokban bírálta a Benes érdemeit méltató törvény javaslatát. Szerinte Benes személyisége azért sem "ünnepelni való", mert a II. világháború után évtizedekre a szovjetek kezébe adta az akkori Csehszlovákiát.