Bush katonákat küldött Haitire

Amerikai tengerészgyalogosok érkeztek Haitira, miután a zavargásoktól sújtott karibi ország elnöke lemondott, és elhagyta a szigetet. A katonák egyik fő feladata az lesz, hogy visszatartsák a haiti lakosokat attól, hogy az Egyesült Államokba induljanak. Más országok is küldenek egységeket a szigetországba. Egy szemtanú szerint Jean-Bertrand Aristide haiti elnököt amerikai katonák kényszerítették távozásra.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap este rendkívüli és zárt ajtók mögötti ülésre ült össze, hogy megvitassa a Haitin kialakult helyzettel kapcsolatos tennivalókat. A testület várhatóan egy olyan határozattervezetet fogad el, amely felhatalmazást ad arra, hogy nemzetközi békefenntartó erők utazzanak a szigetországba a rend helyreállítása és biztosítása céljából.

George Bush amerikai elnök korábban bejelentette, hogy tengerészgyalogosokat küld Haitire. Az amerikai katonák a majdani nemzetközi békefenntartó haderő első egységeként érkeznek a karibi országba. A CNN jelentése szerint a katonák egyik fő feladata az lesz, hogy megakadályozzák, hogy haiti menekültek induljanak az Egyesült Államokba.

Az amerikai elnök maga jelentette be döntését a Fehér Házban, egyúttal arra szólította fel Haiti népét, hogy mondjon le az erőszakról a politikai rendezés sikere érdekében. Mint kiszivárgott, az amerikaiak 500 katonát küldenek a karibi országba. Nem sokkal az elnöki bejelentés után, még vasárnap meg is érkeztek az első katonák Haitire.

A washingtoni bejelentést követően Boniface Alexandre, a haiti legfelsőbb bíróság vezető bírája, akit a szigetország ideiglenes elnökének iktattak be arra kérte Kofi Annant az ENSZ főtitkárát, hogy a világszervezet küldjön nemzetközi békeerőket. Vasárnap este Franciaország is bejelentette, hogy 200 katonát vezényel a szigetországba. Párizs a Haitin tartózkodó francia állampolgárok védelmével indokolta meg döntését. A francia erők a Haitihoz közel lévő Antillákról indulnak a szigetre.

Néhány órával Bush bejelentése előtt az amerikai és a francia kormány közölte, hogy Jean-Bertrand Aristide, Haiti elnöke száműzetésbe vonul. Az elnök, aki ellen három hete kezdődött lázadás a karibi országban, a jelentések szerint ismeretlen helyre távozott egy fehér, felségjelzés nélküli sugárhajtású gépen - jelentette a BBC News. Az átmeneti időszakra, a legfelsőbb bíróság főbíráját, Boniface Alexandre-t iktatták be az ország elnökének.

Panama az Egyesült Államok kérésére átmenetileg menedéket ad Jean-Bertrand Aristide haiti elnöknek, aki vasárnap hagyta el a szigetországot - közölte Harmodio Arias, a közép-amerikai ország külügyminisztere. Panama nem sokkal korábban még azt közölte, hogy nem fogadja be Haiti lemondott államfőjét, de Colin Powell amerikai külügyminiszter telefonhívása után a panamai kormány úgy döntött: egy időre menedéket nyújt Aristidenek.

Panama után Costa Rica is felajánlotta, hogy átmenetileg befogadja a lemondott haiti elnököt. A hírek szerint azonban Aristide nem kíván élni sem a panamai, sem a Costa Rica-i menedékkel, és inkább Afrikába szeretne utazni.

A kanadai kormány cáfolta azt a szemtanúi állítást, hogy az észak-amerikai ország katonái ellenőriznék a főváros Port-au-Prince repülőterét. Az erről szóló hírek szerint mintegy 30 kanadai katonai vonta ellenőrzése alá a légikikötőt, és két mesterlövész az irányítótoronyból figyeli a fel- és leszállópályát. Dale MacEacheron, az ottawai védelmi minisztérium szóvivője vasárnap közölte: mindez nem igaz.

Közben Párizsban az RTL rádiónál jelentkezett egy magát a haiti elnöki rezidencia gondnokának kiadó férfi, aki szerint amerikai katonák érkeztek helikopterrel a rezidenciához és fegyverrel kényszerítették lemondásra Jean Bertrand Aristide elnököt, aki nem akart elmenni, de "nem szállhatott szembe az amerikaiakkal".

Port-au-Prince-ben a rendőrség kijárási tilalmat rendelt el a halálos áldozatokat is követelő zavargások nyomán. Este hat órától reggel hat óráig tilos a köztereken tartózkodni. A fővárosban a vasárnapi összecsapásokban és a fosztogatásokban a legfrissebb jelentések szerint legkevesebb tízen vesztették életüket.

Az elnök azt követően távozott, hogy a lemondását követelő lázadók - akik már az ország északi felének jelentős részét ellenőrzésük alatt tartják - a napokban elérték a fővárost, Port-au-Prince-t. A lázadók vezére, Guy Philippe szombaton azt közölte, hogy "egy-két napot" még vár a körbezárt főváros megtámadásával.

A felkelők választási csalással vádolják Aristide-et, aki miután megnyerte a 2000-es választásokat, törvénymódosításokkal élethossziglani elnökséget biztosított magának.

Aristide-ot a lázadókon kívül lemondásra szólította fel a francia és az amerikai kormány is -  "a haiti nép érdekében". Az amerikai elnök sajtótitkársága a héten nyilatkozatot adott ki, melyben Aristide elnököt tette felelőssé a Haitin kialakult helyzetért, és kétségbe vonta alkalmasságát az ország vezetésére. Az elnök azonban eddig elutasította lemondását.

Az elnök elleni felkelés kitörése teljes káoszt okozott Haitin. A fővárosban Aristide-hez hű fegyveres bandák garázdálkodnak és gyilkolnak. A CNN szerint a külföldi diplomatákat két C-130-as szállítógéppel, illetve a dominikai hadsereg helikoptereivel evakuálják. Az Egyesült Államok a hét elején egy tengerészgyalogos egységet irányított Port-au-Prince-be, hogy megvédje helyi képviseletét.

KAPCSOLÓDÓ CIKK