Fölényesen legyőzték Schröder pártját Hamburgban

A második világháború óta legrosszabb eredményét érték el a szociáldemokraták a hamburgi tartományi választáson. A sokáig szociáldemokrata fellegvárnak számító Hamburgban Schröder kancellár pártja ezúttal csak a voksok alig több mint 30 százalékát szerezte meg, míg a CDU-ra a választók közel fele szavazott az előrehozott választásokon.

Az ellenzéki Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) számára fényesen, a kormányzó szociáldemokraták (SPD) számára rosszul kezdődött a 2004-es választási év: a vasárnapi hamburgi tartományi választást a CDU a háború utáni legjobb helyi eredményével zárta, SPD a legrosszabbal.

A vasárnap éjfél tájban nyilvánosságra hozott előzetes hivatalos eredmény szerint a CDU abszolút többségét szerzett, a szavazatok 47,2 százalékát nyerte el Hamburgban, Németország egyik legkisebb tartományában, de második legnagyobb városában. Vasárnap 1,22 millió szavazót szólítottak az urnákhoz.

A CDU több mint húsz százalékot javított a legutóbbi választáson, 2001-ben elért eredményéhez képest (2001: 26,2), az SPD hat százalékot rontott, s a voksok 30,5 százalékát hódította el (2001: 36,5). A zöldek 12,3 százalékkal végeztek a harmadik helyen, az eredmény javulás a 2001-es 8,6 százalékhoz képest. Csak ez a három párt jutott be a hamburgi törvényhozásba.

A 2001-es választást a szociáldemokraták nyerték ugyan, de mégis a CDU alapított kormányt, mert képes volt megnyerni az akkor még koalícióképes liberális FDP-t és a rendpárti jobboldali populista Jogállami Offenzíva Pártját, amely a semmiből bukkanva elő rögtön 19,4 százalékot szerzett.

A Jogállami Offenzíva Pártjának megalapítója és vezetője, Ronald Schill bíró azonban politikai ámokfutónak bizonyult: tavaly augusztusban például - írták a német lapok - belügyi szenátorként (miniszterként), a CDU-s Ole von Beust első polgármester helyetteseként azzal próbálta zsarolni főnökét, hogy amennyiben egy személyi kérdésben nem ad neki igazat, világgá kürtöli:von Beust homoszexuális viszonyt folytat az igazságügyi szenátorral, aki hamburgi politikai karrierjét is ennek a kapcsolatnak köszönheti.

Ole von Beust decemberben mondta fel a koalíciót, előrehozott választásokat írtak ki, a háború után már a negyediket Hamburgban. A koalíció felbontása a CDU számára jó húzásnak bizonyult: a 2001-ben a Jogállami Offenzíva Pártjára szavazók jó része ezúttal a CDU-ra adta voksát, Schill időközben kettészakadt pártjának egyik része sem érte el az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

A CDU-ra újonnan szavazók kétharmada, felmérés szerint, azt is bevallotta, hogy döntésében meghatározó volt Ole von Beust karizmatikus személye, megtámadottsága - az előnytelen külsejű szociáldemokrata jelölttel, Thomas Mirow-val szemben -, függetlenül attól, hogy a CDU jól, vagy rosszul politizál Hamburgban.

A CDU választási sikeréhez hozzájárult az országos politika is, a szociáldemokratáknak (és a zöldeknek) a jóléti államot karcsúsítani akaró - népszerűtlen - törekvése. Németországban az idén még 13 választás lesz - tartományi és kommunális szinten, illetve európai parlamenti választás -, s nem tartják kizártnak, hogy a szociáldemokraták a szavazatszerzés érdekében felvizezik megszorító intézkedéseiket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK