A szegények szenvednek a terror elleni harc miatt

Vágólapra másolva!
Leginkább a legnyomorúságosabb körülmények között élőket sújtja a terrorizmus elleni háború. A gazdag nagyhatalmak ugyanis humanitárius célra szánt segélyeikről is a terrorizmus elleni harc jegyében döntenek. Erre a Christian Aid nevű brit jótékonysági szervezet figyelmeztetett. A szervezet jelentése szerint kevesebb pénz jut a biztonsági szempontból kevésbé fontos országoknak. Ugyanakkor a jelentős segélyekhez juttatott országokban inkább katonai, mint civil fejlesztésekre költik az adományokat.
Vágólapra másolva!

A legszegényebbeket sújtja leginkább a terror elleni háború egy jelentős brit jótékonysági szervezet szerint. A Christian Aid nevű szervezet úgy véli, hogy a brit kormánynak szembe kellene fordulnia a veszélyes tendenciával, hogy a segélyeket a terrorizmus elleni háborúhoz kapcsolják a nagyhatalmak. A szervezet ezekben a napokban indított nagyszabású adománygyűjtő akciókat a szigetországban.

Az ez alkalomból készített, "A nyomor politikája: jótékonyság az új hidegháborúban" című jelentés Irakot, Afganisztánt és Ugandát említi, mint ahol a segélyeket nem megfelelően osztják el. A jelentés egyik készítője, John Davison szerint "az egyre elmosódó határ az adományozó kormányok humanitárius illetve fejlesztési célú, valamint a katonai illetve biztonsági célú tevékenységei között, egyre veszélyesebb helyzetet teremt".

Kevesebb jut más országoknak

Emellett a nagyhatalmak biztonság politikája szempontjából fontosabb országokba juttatott több pénz miatt más országoknak kevesebb segély jut. Például 2003 októberében a brit kormányzat egy hároméves programban összesen 544 millió fontos újjáépítési segélyről döntött Irak részére, ami miatt kevesebb pénz jutott más "közepes bevételű országoknak", pedig ezekben az országokban 140 milliónyian élnek a világ legszegényebb emberei közül - írja a BBC News.

A BBC-nek nyilatkozó egyik munkáspárti képviselő szerint - aki maga is járt Afganisztánban - a terror elleni háború miatt a gazdag országok elhanyagolják az igazi szegénységet. Pedig ha lokális szinten enyhítenék a nyomort, és biztosítanák, hogy a segélyszervezetek munkatársaiban jobban megbízzanak a helyiek, az országból "sikertörténet" lehetne.

John Battle szerint a segélymunkások pártatlanságára is különös hangsúlyt kell fektetni, mivel Afganisztánban jelenleg sokukra amerikai kémként tekintenek, és gyakran támadják meg őket. Az utóbbi hónapokban összesen 11 segélymunkás halt erőszakos halált az országban. Ennek is köszönhető, hogy az ország kétharmadában létszámhiánnyal küzd az ENSZ, és nem folyik az újjáépítés.

Katonai fejlesztésre mennek a segélyek

A jelentés szerint Afganisztánban a 2004-ben segélyként kapott 2,2 milliárd dollárt szinte teljes egészében katonai programokra és gyorssegélyekre fordítják, ahelyett, hogy hosszú távú fejlesztéseket finanszíroznának.

Ugandában is hasonló a helyzet, ahol a költségvetés 50 százalékát adják a különböző adományok. Az ország 2002 és 2003 során csak a brit Nemzetközi Fejlesztési Intézettől 68,5 millió fontot kapott, ugyanakkor az állami költségvetés negyedét fordítják katonai hadműveletekre a kormányellenes lázadókkal folytatott 18 éve tartó harcban.

Az ország távoli, északi területein folyó harcok miatt többszázezer falusi volt kénytelen elhagynia otthonát, és őket sújtja leginkább az erőszak. A legutóbb például 200 civilt mészároltak le a lázadók, amikor megtámadtak egy menekülttábort.