Nyilvánosságra hozzák a lett KGB-aktákat

A lett parlament megszavazta, hogy hozzanak nyilvánosságra minden olyan aktát, amelyet a KGB hagyott az országban a Szovjetunió összeomlása után. A politikusok azzal indokolták a döntést, hogy kisebb kárt okoznak azzal, hogy szabadon kutathatóvá teszik az iratokat, mintha továbbra is korlátozzák a hozzáférést és nem derül ki, hogy ki volt ügynök és ki nem. Az iratokat őrző intézet vezetője szerint várni kellene addig, amíg az iratokban érintettek kihalnak, mert "az igazán nagy halakat" úgysem tudják a Rigában őrzött aktákkal elkapni.

A lett parlament csütörtökön szabadon kutathatóvá tette az országban található KGB-aktákat. A képviselők nagy többsége támogatta a javaslatot: a parlament 78:9 arányban fogadta el, hogy mostantól bárki szabadon hozzáférjen az aktákhoz. A KGB a Szovjetunió összeomlása után Lettországban hagyta a lett ügynökökre vonatkozó aktákat. Indulis Emsis miniszterelnök azonban figyelmeztetett, hogy az emberek "óvatosan" bánjanak a nyilvánosságra kerülő információkkal.

A letteknek 1994 óta lehetősége volt arra, hogy betekintsenek saját aktáikba, azonban mások aktáinak elolvasására eddig nem volt mód. Lettországban a kilencvenes évek folyamán mindenkit arra biztattak, hogy nézze meg a róla készült iratokat és tisztázza magát az esetleges ügynökvádak alól.

A személyi akták tartalmát eddig csak akkor hozták nyilvánosságra, ha az illető közhivatalt vállalt. A lett törvények értelmében ugyanis 10 éven keresztül nem vállalhat közhivatalt, illetve nem teljesíthet szolgálatot a rendfenntartó erőknél az, akiről kiderül, hogy együttműködött a szovjet titkosszolgálattal.

A lett politikában már hullottak fejek az ügynökmúlt miatt: Juris Bojaris és Janis Adamsons szociáldemokrata képviselőknek kellett lemondaniuk parlamenti mandátumukról, mert kiderült, hogy a szovjet időkben KGB-ügynökök voltak - írja a BBC News.

Bár a képviselők nagy többsége támogatta, hogy az aktákról "lehulljon a titkosság szükségtelen fátyla", ahogy egy Haza és Szabadság párti képviselő fogalmazott, az akták őrzésével megbízott intézet vezetője mégis óvatosságra int.

Indulis Zalite a Totalitarianizmus Dokumentumai és Következményei Központ vezetője szerint az akták csak az 1991-ben ügynökként szolgálók neveit tartalmazzák, ráadásul a lapok alapján nem lehet eldönteni, hogy az illető ténylegesen jelentő ügynök vagy csak megfigyelés alá vont személy volt. Zalite szerint az iratokban szereplő személyek körülbelül nyolcvanöt százaléka nem volt ügynök.

"Itt nem találják meg azokat az embereket, akik az 1940-es és '50-es évek véres időszakáért felelősek. A 'nagy halak' aktáit Moszkvába szállították" - állítja Zalite. A kutató szerint a legjobb az volna, hogy ha az aktákat még 40-50 évig csak korlátozottan lehetne kutatni, és csak akkor hoznák őket nyilvánosságra, ha az iratokban szereplő személyek már meghaltak.