Franciaország nem küld katonákat Irakba

Franciaország semmilyen körülmények között sem küld katonákat Irakba, de indirekt módon, az országon kívül szívesen nyújt segítséget - nyilatkozta kedden Michéle Alliot-Marie francia védelmi miniszter a Franciaország budapesti nagykövet rezidenciáján tartott sajtóbeszélgetésen.

A miniszter asszony úgy vélekedett, hogy az iraki helyzet aggasztóan romlik, éppen ezért szigorúan le kell zárni mindazt, ami a háború kitörése óta az országban történt. Ez pedig csak úgy történhet, hogy átadják az iraki rendezés irányítását az ENSZ-nek, és Irak visszakapja szuverenitását, amilyen gyorsan csak lehet. Ha az új, legitim iraki vezetés kéri, Franciaország részt vesz az újjáépítésben, beleértve a katonai területet is.

"Készek vagyunk részt vállalni a jövendő iraki hadsereg, rendőrség, csendőrség kiképzésében, de nem iraki területen. A kiképzés folyhat Franciaországban, vagy olyan, Irakkal szomszédos országban, ahol jelen vagyunk, mint például Jordánia. Az a tapasztalatunk ugyanis, hogy a koalíciós erőket támadó egykori Szaddám Huszein-hívek, a szélsőséges terroristák mellett a lakosság is egyre nehezebben viseli el az idegen katonákat" - hangsúlyozta Michéle Alliot-Marie.

Arra a kérdésére, hogy milyen tapasztalatai vannak Franciaországnak a hivatásos hadseregre való átállásban, amely Magyarországon is aktuálissá vált, a miniszter asszony elmondta: pozitív változás, hogy kiváló minőségű, magas szinten kiképzett hadsereget sikerült létrehozni, amelyet bármikor, bármilyen helyzetben be lehet vetni. Ugyanakkor nehézséget okoz, hogy megszűnt a toborzás korábbi lehetősége, amikor a sorkötelesek közül kiválaszthatták azokat, akiknek a hadseregben hasznosítható szakképzettsége volt. Éppen ezért létrehoztak egy jelentős pénzalapot, amellyel a hadseregbe vonzhatják a szükséges szakembereket. Michéle Alliot-Marie egyúttal komoly problémának nevezte, hogy a franciaországi sorkötelesség eltörlésével megszűnt egy fontos társadalmi kohéziós erő, amely egy-egy nemzedék fiataljait összetartotta.

A közös európai védelemről szólva a miniszter asszony úgy vélekedett, hogy ennek megteremtéséhez szükséges létrehozni egy közös európai hadiipart, amely nemcsak csereszabatos katonai eszközöket gyárt, hanem megteremti a közös védelemnek olyan technikai alapját, hogy Európa ne függjön senkitől. Fontosnak nevezte ezt a kérdést az európai foglalkoztatottság szempontjából is, emlékeztetve arra, hogy a hadiiparban számos olyan kutatás folyik, amelyet a civil szférában is hasznosítanak.

Budapesti programjának végén Michéle Alliot-Marie a Becsületrend tiszti fokozatát adta át Szenes Zoltán altábornagy, honvéd vezérkari főnöknek, a Nemzeti Érdemrend tiszti fokozatát pedig Száraz György vezérőrnagynak, a Nyugat-szaharai ENSZ-erők parancsnokának.

KAPCSOLÓDÓ CIKK