Vágólapra másolva!
Az Európai Parlament vasárnap megválasztott új tagjai sokat utazhatnak majd. Három héten át hétfő délutántól csütörtök estéig Brüsszelben lehetnek hivatalos programjaik, míg egy hetet Strasbourgban töltenek a szavazásokkal. A parlamenti viták és szavazások mellett bizottsági és frakcióülések várják a megválasztott képviselőket, de részt vehetnek valamelyik külkapcsolatokkal foglalkozó testület, vagy az elnökség munkájában is.
Vágólapra másolva!

Az Európai Parlament (EP) képviselői Brüsszelben és Strasbourgban dolgoznak. Brüsszelben tartják az EP bizottsági és frakcióüléseit, azaz itt folyik a háttérmunka, itt készítik elő a törvénytervezeteket, itt alakítják ki a képviselőcsoportok álláspontjukat egy-egy ügyről. A brüsszeli munka három hétig tart, ezután a német-francia határon lévő Strasbourgba költözik a parlament egy hétre. Itt tartják az EP plenáris üléseit, ahol a képviselők szavaznak az indítványokról, törvénytervezetekről, beszámolókról. A munka nagy része már Brüsszelben lezajlik, Strasbourgban ritkán vitatják meg részletesen az ügyeket, itt általában már csak a szavazáson van a hangsúly.

Az Európai Parlament képviselői nem országonként, hanem különböző politikai frakciókba rendeződve ülnek az EP-ben. Ezekből jelenleg 7 van, ez a szám és a frakciók létszáma, illetve összetétele azonban a mostani választások után változhat. A legnagyobb frakció jelenleg a konzervatív pártokat tömörítő az Európai Néppárt és Európai Demokraták szövetségé. A második az Európai Szocialisták Pártja, a harmadik pedig az Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt. A frakcióülésekre általában egy hét jut havonta.

A törvények előkészítését a szakbizottságok végzik. Az EP-ben jelenleg 17 állandó bizottság van, amelyek egy-egy konkrét területtel foglalkoznak. A költségvetési és az emberi jogi bizottság melett saját testület foglalkozik a nők jogaival. Vannak ugyanakkor olyan bizottságok (például a halászati), amelyek munkája kevésbé befolyásolja Magyarország életét. Bizottsági munkával két hetet töltenek a képviselők. Bár a bizottsági tagság nem kötelező, a képviselők többsége egy vagy két bizottság munkájában is részt vesz. A bizottságoknak egy elnöke és három alelnöke van. Ezeket a tisztségeket a testület bármely tagja, akár egy magyar képviselő is betöltheti, feltéve, hogy élvezi a bizottság többségének támogatását. Az állandó bizottságok mellett konkrét problémák vizsgálatára felállíthatnak eseti bizottságokat is.

Számos további tisztség adhat még lehetőséget a képviselőknek, hogy a fennmaradó napokat is a mandátumukkal járó munkájukkal kitöltsék. Kaphatnak tisztséget a parlament és a fakció vezetésében, továbbá valamelyik külkapcsolatokat ápoló szervezetben. Utóbbiak tanácskozó testületek, amelyeknek nincs bizottsági rangjuk. A világ különböző térségeivel egy-egy csoport foglalkozik, Kanadával, az USA-val például egy teljes testület. Egyes kisebb jelentőségű régiókkal pedig közös bizottság ápolja a kapcsolatokat: a kazah, kirgiz és üzbég kapcsolatokat például ugyanaz a testület tárgyal.

Az újonnan megalakuló parlament elsőként elnököt választ majd. Az elmúlt években az ír Pat Cox látta el ezt a tisztséget. Az elnök vezeti az üléseket, és tagja az elnökségnek, amely a parlamentnek járó pénz felhasználásáról dönt. Az elnökség munkájában részt vesz a 14 alelnök is, az ő számuk azonban várhatóan nőni fog, mivel az elnökkel együtt eddig 15 elnökségi tisztség már kevés ahhoz, hogy a 25 tagú EU minden tagországának legyen benne egy képviselője.

Az elnökségben dolgozik 5 pénzügyi ellenőr, úgynevezett questor is, akiket szintén a képviselők közül választanak. Az ő feladatuk annak ellenőrzése, hogy az EP mire fordítja költségvetését, amely az Európai Unió teljes költségvetésének 1,08 százalékát teszi ki.

A legfontosabb kérdésekben az elnökök konferenciája dönt. Ez a testület határozza meg a bizottságok létszámát, hatáskörét, a parlamenti ülésrendet és ez a testület hagyja jóvá a napirendre vonatkozó ajánlásokat. Az elnökök konferenciájának tagja a parlament elnöke és a frakcióvezetők, vagyis a testület létszáma változó. Mellettük működik még a bizottsági elnökök konferenciája, mely a bizottságok elnökeit ülteti egy asztalhoz. Külön tanácskozó testülete van emellett a külkapcsolatokat ápoló bizottságoknak is.

Az EP-képviselők a saját országuk parlamentjében meghatározott képviselői illetményt kapják, így az összegek között jelentős eltérés van. Az EP épp ezért most közös szabályozás kialakításán dolgozik, hogy az egyenlőtlenségeket eltüntessék. A képviselőknek minden évben nyilatkozniuk kell vagyonukról és egyéb gazdasági érdekeltségeikről, illetve beszámolót kell készíteniük az EP-ben végzett éves munkájukról.

Figyelje már vasárnap este héttől az [origo]-t! Az EP-választásokkal kapcsolatos utolsó közvélemény-kutatás már akkor olvasható lesz, három órával az első eredmények nyilvánosságra hozatala előtt!