Hiányzik a darfúri segély fele

Több mint a fele hiányzik a Darfúri menekülteknek szánt segélynek. Kofi Annan ENSZ főtitkár a világ vezető országait arra kérte, hogy sürgősen juttassanak pénzt a nyugat-szudáni humanitárius válság enyhítésére létre hozott segélyalapba. Eközben a Szudánnal szomszédos államok vitatják, hogy szükség van-e embargóra az ország ellen, Amerika mindenesetre kitart a tervezet mellett. Noha a szudáni kormányzat azt állítja, hogy lefegyverezte a  Darfúrban pusztító dzsandzsavíd milicistákat,  a tartományból ismét kegyetlenkedésekről érkeztek hírek. Eközben újabb menekülthullám indult meg a tartománnyal szomszédos Csád felé.

Több mint a fele hiányzik annak a 349 millió dollárnak, amelyből az ENSZ a darfúri menekülteket akarja segíteni. A Ghánában tárgyaló Kofi Annan ENSZ főtitkár arra szólította fel a nemzetközi közösség tagállamait, hogy adják össze a hiányzó 191 millió dollárt. A Washington Post úgy tudja, hogy Annan elsősorban Németországtól, Franciaországtól, Szaúd-Arábiától és Japántól kért pénzt.

Azon országok egy része, amelyek korábban felajánlották, hogy feltöltik a Darfúrba szánt 349 millió dolláros alapot, azt állítják, hogy a pénzt civil segélyszervezeteken keresztül áramoltatják a menekültekhez, az ENSZ-ben ezért tűnhet úgy, hogy nem fizetnek.

Eközben Németország ígéretet tett arra, hogy 24 millió dollárral egészíti ki a Darfúri alapba befizetett 16,3 millió dollárját. Ugyanakkor Hollandia 121,5 millió dollárt ajánlott fel fejlesztésre, ha Darfúrban véget értek a harcok. A holland kormány ezen kívül három helikoptert, százhúsz teherautót és további 33, 4 millió dollárnyi humanitárius segélyt ajánlott fel a menekültek megsegítésére.

Noha Kartúm azt állítja, hogy megkezdte a dzsandzsavídek lefegyverzését, újabb kegyetlenkedésekről érkezett hír a tartományból. A helyzetet jól jellemzi, hogy újabb kétszázezer menekült indult el a csádi határ felé, ahol azonban már így is zsúfolásig megteltek a menekülttáborok.

Linda Thomas amerikai külügyminiszter-helyettes a térségben járva hat csádi menekülttábort látogatott meg. Thomas szerint a segélyszervezetek munkásai borzalmas körülmények kénytelenek dolgozni, és sok esetben az életük is veszélyben forog a milicisták és a táborokban pusztító megbetegedések miatt - írja a CNN.

Powell szerint nincs sok idő

Az Egyesült Államok továbbra is kitart azon tervezete mellett, hogy kereskedelmi szankciókkal kell Szudánt rákényszeríteni arra, hogy fegyverezze le a Darfúrban kegyetlenkedő Dzsandzsavíd milicistákat. A Szudánnal szomszédos államok azonban azon a véleményen vannak, hogy Kartúmnak időt kell hagyni arra, hogy végrehajthassa vállalásait.

"Ezek az emberek égető szükséget szenvednek. Várhatunk a szudáni kormány válaszára, de ezeknek az embereknek nincsen sok ideje." - utasította el a javaslatot az Egyiptomban tárgyaló Colin Powell amerikai külügyminiszter. A tiltakozások ellenére Amerika várhatóan még a héten az ENSZ elé terjeszti a szankciókról szóló javaslatát.

Időközben az Afrikai Unió arra kérte Nagy-Britanniát és Hollandiát, hogy segítsen 300 katonáját légi úton a térségbe juttatni. A katonákat azért küldik a tartományba, hogy védelmet biztosítsanak az Unió már jelen lévő megfigyelőinek a dzsandzsavídek ellen. A BBC News szerint amennyiben Nagy-Britannia és Hollandia úgy dönt, hogy teljesítik a kérést, azt Kartúm akár e belügyeibe való nyugati beavatkozásként is felfoghatja.

Az Afrikai Unió megfigyelői eközben közzétettek egy jelentést a dzsandzsavídek egyik támadásáról. A jelentés a szokásos dzsandzsavíd támadási módszerekről tanúskodik: lovasok vágtattak be a faluba, felgyújtották a házakat, elkergették a lakosságot, és néhány összekötözött embert elevenen elégettek a falu piacterén. A jelentésben nem említik a kormánycsapatok szerepét, de szakértők szerint az Afrikai Unió jelentései meglehetősen ritkán kritizálják a kormányokat.

A nyugati beavatkozás ellen tüntetnek Kartúmban

Noha a szudáni kormányzat továbbra is élesen szembehelyezkedik a válság megoldását célzó nyugati javaslatokkal, Kartúm csütörtökön felajánlotta, hogy együttműködne az Afrikai Unióval. "Együtt dolgozunk majd az Afrikai Unióval. Nem a szankciók miatt, hanem mert azt gondoljuk, ez a helyes út." - jelentette ki Elfait Mohamed Ahmed Erva, az ország ENSZ-nagykövete.

Nyugat-Szudánban 2003 tavaszán kezdődtek az összecsapások a helyi ellenzékiek és a kormány szervezte arab Dzsandzsavíd milícia egységei között. Bár Kartúm tagadja, de a kormánycsapatok segítséget nyújtottak a milicistáknak a helyi földművelő fekete lakosság falvai ellen végrehajtott támadásokban. A dzsandzsavídek nem egyszer még légi támogatást is kaptak.

A milicisták szabályos etnikai tisztogatást hajtottak végre Darfúrban, szemtanúk és újságírók tömegsírokról számoltak be. Feltételezések 30 és 50 ezer közé teszik a vérengzések áldozatainak számát, a gyilkosságok mellett tömeges a nemi erőszak is. A kegyetlenkedések miatt több mint egymillió ember hagyta el otthonát, közülük eddig több mint százezren Csádba menekültek. A menekülttáborokban embertelen körülmények uralkodnak, ugyanis a szudáni kormány gyakran megakadályozza, hogy a nemzetközi humanitárius szervezetek eljuttassák segélyeiket a menekültekhez.