Fegyverkezik a világ

Putyin orosz elnök csütörtök délután bejelentette, hogy Oroszország jövőre 40 százalékkal többet költ katonai célokra. Az USA 8, Kína 12, India 18 százalékkal emeli 2005-ben hadi kiadásait, az Európai Unió pedig új hadsereg felállítására készül. A hidegháború után világszerte csökkentek a hadi kiadások, jövőre viszont megközelíthetik a nyolcvanas évek közepének mértékét.

A világ nagyhatalmai lázasan fegyverkeznek. Vlagyimir Putyin Oroszország elnöke csütörtökön jelentette be, hogy a 2005-ös orosz költségvetésben 40 százalékkal többet fordítanak majd katonai célokra mint az idén. Az USA csak 8 százalékkal emel, de a kiinduló összeg eleve a nyolcszorosa az orosz keretnek. A katonai kiadások az ezredforduló óta növekednek, szerte a világon. A 2005-ös év azonban különlegesnek számít: több ország olyan mértékben növeli hadi kiadásait, amire évtizedek óta nem volt példa. A hidegháború utolsó éveiben felpörgött fegyverkezési verseny után jelentősen csökkentek világszerte a katonai kiadások, de az utóbbi öt évben ismét jelentősen növekednek. Az USA például 2000-ben 288,8 milliárd dollárt költött fegyverkezésre, jövőre viszont már 420,7 milliárdos kiadást tervez.

Orosz katona iszik

A mostani fegyverkezési verseny vezetője egyértelműen az USA. 1940-ben az Egyesült Államok csak a világ 16. legdrágább hadseregét tudhatta magáénak, 2004-ben viszont közel minden második fegyverre költött dollárt az amerikai kormány fizette ki. Az új fegyverkezési verseny különlegessége, hogy szemben a korábbi nagyhatalmak közti versengéssel, a helyzet teljesen aránytalan. Az USA egyre többet költ, a többi ország pedig bármilyen látványosan is emeli kiadásait, megközelíteni sem tudja az amerikai fegyverkezést.

A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet összesítette, hogy jövőre várhatóan melyik ország mennyit költ katonáira. Az USA az első 420 milliárd dollárral, Magyarország a 39. 1,4 milliárddal.

A lista eleje (ország és a jövőre tervezett katonai kiadások milliárd dollárban):

USA	420
Kína	51
Oroszország	50,8
Japán	41,4
Nagy Britannia	41,3
Franciaország	34,9
Németország	27,4
Olaszország	22,3
Szaúd-Arábia	22,2
India	16,2
Dél-Korea	14,8
Izrael	9,9
Ausztrália	9,9
Brazília	9,7
Törökország	9,2

A listán Magyarország a 39. helyezett 1,4 milliárddal, a Fülöp-szigetek mögött, és Kuba előtt. Magyarország előtt van a környékbeli országok közül Ukrajna (24.) 5 milliárddal, Lengyelország (28.) 3,9 milliárddal és Csehország is (35.) 1,9 milliárddal.

Az USA 7,9 százalékkal, Oroszország 40 százalékkal, Kína 12 százalékkal, India 18 százalékkal emeli katonai kiadásait ahhoz, hogy a fenti listán közölt eredményt elérje. Ezek a növekedések jóval magasabbak, mint az utóbbi évtizedekben bármikor voltak.

Amerikai katona iszik

A nemzetközi háborús hangulat nem csak a kiadások növekedésén érezhető. Növelik az orosz hadsereg hivatásos állományának létszámát, 2008-ig összesen 25 ezer fővel, és szeretnék megszüntetni az egyetemre felvett férfiak szolgálat-halasztását is. India 66 új harci repülőt vesz jövőre. Jacques Chirac francia köztársasági elnök azzal bízta meg Nicholas Sarkozy gazdasági minisztert, hogy jelentősen csökkentse az állami kiadásokat, de a katonai kerethez semmiképpen se nyúljon. A japán miniszterelnök benyújtott egy alkotmánymódosító javaslatot, melynek értelmében megváltoztatták a második világháború után hozott pacifista cikkelyeket. Az alkotmánymódosításnak köszönhetően most már japán katonák bevethetők külföldön is, Irakba már meg is érkeztek az első egységek. Az Európai Unió pedig egy új hadsereg felállítását tervezi: a 60 ezer fős, úgynevezett gyors reagálású hadtest 30 napon belül a világon bárhol bevethető lenne.

A világ kormányai átlagosan pénzük 2,3 százalékát költik katonai célra. A legtöbbet a Közel-Keleten, itt 6,3 százalékot. A legkevesebbet Latin-Amerikában költik a kormányok hadseregre, és ez az a térség, ahol a legtöbbet csökkentették tavaly a katonai kiadásokat. Argentína, Guatemala, Venezuela élen jártak tavaly abban, hogy kevesebbet költöttek fegyverekre, mint korábban. Látványosan csökkentette katonai költségvetését Belarusz és Macedónia is. A latin-amerikai országok és Belarusz gazdaságaik összeomlása, Macedóniában pedig a polgárháború utáni stabilizáció miatt csökkentették a hadi kiadásokat. Magyarország és a többi új NATO-tag viszont évek óta növeli hadi kiadásait, a belépéskor kötött szerződés értelmében.