Jerevánban emlékművet avattak magyar hadifoglyoknak

A II. világháborúban elesett, illetve hadifogságban elhunyt magyar és örmény katonák emlékművét avatták fel szombaton az örmény fővárosban. A Jereván központjában, az agrártudományi egyetem előtti téren felállított emlékművet Wapplerné Balogh Ágnes honvédelmi államtitkár-helyettes avatta fel, Szerge Szargszján örmény védelmi miniszter jelenlétében.

A delegációt - amelyben helyet kapott több tábornok, köztük Holló József, a hadtörténeti múzeum főigazgatója, Kontra Ferenc, Jerevánban is akkreditált moszkvai nagykövet és a magyarországi örmény közösség vezetői - fogadta Vartan Oszkanján külügyminiszter is.

A II. világháború utolsó hónapjaiban sok magyar hadifoglyot vittek az akkor még szovjet köztársaságba, Örményországba. Gyárakat, erőműveket, hidakat építtettek velük. Az ötvenes évek elején hazaengedték őket, de több mint kétszázan az örményországi fogságban haltak meg, sírjaik Jereván és Gümri környékén vannak. A II. világháború során 450 ezer örmény harcolt a Vörös Hadseregben, közülük 250 ezren életüket vesztették. Budapesten 2002-ben már avattak emlékművet a magyarországi harcokban elesett örményeknek, illetve az Örményországban meghalt magyar hadifoglyoknak. A Fiumei úti sírkertben több mint 300 olyan sír található, amelyben örmény katona nyugszik. A magyar és az örmény nép között kölcsönös a rokonszenv, történelmi sorsukban sok a párhuzam. Hasonló rangú magyar küldöttség régóta nem járt Jerevánban.