Világszerte dühöng a természet

Világszerte dühöngenek a természet erői. Floridában a tízmilliárd dollárnyi kárt okozó Frances hurrikán után érkezik a következő, Ivan névre keresztelt karibi vihar. Kína Szecsuan tartományában legalább százan meghaltak és hetvennégy embernek nyoma veszett az áradásokban és az esőzések következtében meginduló sárlavinákban. Nyugat japánban 6,9-es erősségű földrengés pusztított, és a szigetország felé közelít a Sodaga-tájfun. Az Oroszországhoz tartozó Kamcsatkán működésbe lépett egy tűzhányó.

A hétfőre trópusi viharrá gyengült Frances hurrikán újbóli felerősödésétől tartanak a meteorológusok Floridában, az Egyesült Államokban. A vihar várhatóan a félsziget észak-nyugati részén ér újra partot helyi idő szerint hétfő este. A viharban, amely hatalmas pusztítást végzett az USA legdélebbi tagállamában, legalább négy ember halt meg. A Frances különlegessége lassúsága volt, mivel közel 30 órán keresztül tombolt a félsziget középső és déli részén, mielőtt nyugat felé elhagyta volna a partokat. A szakértők arra számítanak, hogy a vihar 1-es kategóriájú hurrikánként tér vissza Florida észak-nyugati részére.

A vihar tetőket szakított le, benzinkutakat tett a földdel egyelővé. Az elszakított elektromos vezetékek miatt közel 2 millió fogyasztó (körülbelül 4 millió ember) maradt áram nélkül, miközben az egész államot eláztatta az eső. A közüzemi szolgáltatók 2000 embert állítottak munkába, hogy helyre állítsák az áramszolgáltatást. Az anyagi kár elérheti a tízmilliárd dollárt.

Alig vonult el a Frances a Karib-tenger vidékéről, máris elérte a térség keleti határvidékét az Ivan nevű hurrikán, a kilencedik ilyen jellegű szélvihar az idei atlanti évadban. Barbadoson riadókészültséget rendeltek el, hiszen az Ivan máris olykor óránkénti 200 kilométeres sebességgel süvít. Jelenleg nyugat-északnyugat felé tart, és az Egyesült Államok hurrikánkutató központja szerint várhatóan tovább erősödik. A Kis-Antillák szigetcsoport délkeleti tagjainak - Barbados, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Saint Lucia, Trinidad és Tobago, Grenada, valamint Martinique - lakossága a következő 24-36 órában számíthat a hurrikánra. Az Ivan az előrejelzések szerint a hét közepén lecsap Haitira és a Dominikai Köztársaságra is.

Száz halott a kínai áradásokban

Kínában száz ember vesztette életét az áradásokban. A jelentések szerint legalább 76 embernek veszett nyoma az év legpusztítóbbnak kikiáltott viharjaiban Szecsuán és a szomszédos Csungking tartományokban, ahol hirtelen áradásokat és földcsuszamlásokat okozott a sok eső. Legalább 9 ezer személy sérült vagy betegedett meg az áradások következtében. Az viharos időjárás több mint 20 megyét sújtott. Hivatalos beszámolók szerint a mostani ítéletidő volt az idén a legpusztítóbb a térségben.

Az előrejelzések szerint keddig kitart a múlt csütörtök óta megállás nélkül zuhogó eső. A térségben leginkább Dazhut sújtotta a rossz időjárás, a települést teljesen elzárták a külvilágtól az áradások és a földcsuszamlások. Az emberek - attól félve, hogy kifogynak élelmükből - minden élelmiszert felvásároltak: a város boltjai kiürültek. A hegyvidéki Kajhszien (Kaixian) körzetében 100 ezer ember maradt biztonsággal fogyasztható ivóvíz nélkül. A körzetben lévő 55 város közül egyet sem kímélt meg az árvíz, amely jelenleg több mint 87 ezer embert vág el a külvilágtól.

Riadókészültség a nagy gátnál

A hatóságok riadókészültséget rendeltek el a világ legnagyobb vízi erőművénél, a Jangcén emelt Három Szoros völgyzárógátnál. A töltéseken és a duzzasztógátakon gyakrabban járőröznek, a duzzasztóművön áthaladó hajóforgalmat először állították le azóta, hogy 2003 júniusában megnyitották a folyami hajózás előtt.

Az Új Kína hírügynökség beszámolója szerint több mint háromezren vesztették el otthonukat, többségüket iskolákban és kormányzati épületekben szállásolták el. A központi kormány 40 millió jüant (3,9 millió eurót) különített el a természeti csapás sújtotta térség számára, ahol az előzetes becslések szerint a károk mértéke mintegy 2,6 milliárd jüanra (257 millió euróra) rúg.

Megfigyelők szerint a kitartó eső, és az, hogy még alig kezdődtek meg a mentési munkálatok tovább növeli majd az áldozatok számát. Kínában csak idén 800 ember vesztette életét a zord időjárás miatt.

Földrengések és tájfun Japánban

Két nagy erejű földrengés rázta meg vasárnap Japán nyugati részét. A Richter-skála szerinti 6,9-es nagyságú földmozgást, amelyet öt órával később egy 7,3-as nagyságú követett, legerősebben a fővárostól 450 kilométerre nyugatra fekvő Vakajama prefektúra ritkán lakott térségeiben lehetett érezni, de Oszakában, Kiotóban és Nagojában is észlelték. Mindkét földrengés fészke mintegy 10 kilométerrel a tengerfenék alatt volt, csaknem 130 kilométerre a parttól. A földrengések miatt 600 otthonban megszűnt az áramszolgáltatás, rövid időre leállították a gyorsvasút közlekedését, harmincnyolcan megsérültek.

A japán meteorológiai intézet eközben arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a Kelet-kínai-tenger felől érkezett Songda tájfun, amely vasárnap elérte Okinava szigetét, óránként 144 kilométeres sebességgel Kjúsú felé tart.

Vulkanikus port lövellt a magasba egy tűzhányó hétfőn az Orosz Államszövetséghez tartozó Kamcsatka-félszigeten. A porfelhő 4 kilométeres tengerszint feletti magasságba szökött fel a Karimszkij-vulkán torkából.A térségben az elmúlt 24 órában mintegy 200 kisebb földmozgást észleltek, amelyek azonban lakott területekre semmilyen veszélyt nem jelentettek.

[origo]/MTI