Elveszett hidrogénbombát találtak az USA partjainál

Vágólapra másolva!
Hatósági szakértők vizsgálják azt a bejelentést, miszerint egy nem élesített hidrogénbombára bukkantak az USA Georgia államának partjai közelében. A három és fél tonnás nukleáris fegyvert még a hidegháború idején, 1958-ban dobták ki egy B-47-es bombázó és egy F-86-os vadászgép ütközését követően, az Atlanti-óceán fölött.
Vágólapra másolva!

Egy nyugdíjas repülőtiszt által vezetett csoport még júliusban jelezte, hogy egy nagyméretű, jelentős mértékben sugárzó tárgyat találtak az Atlanti-óceán mélyén, az USA Georgia államának partjai közelében fekvő Tybe-sziget térségében. A csoport radioaktivitás-mérő berendezésekkel és fémdetektorokkal vizsgálta a helyet, ahol a jelentések szerint nyoma veszett a nukleáris fegyvernek - írja a CNN.

A légierő a térséget a következő kilenc hétben különleges szakértőivel és jóval pontosabb berendezésekkel vizsgáltatja át, hogy ellenőrizze az amatőr kutatók bejelentését. A kutatók egy 7,7 négyzetkilométeres területet vizsgálnak át.

A helyén hagyhatják

Frank Smolinsky, a légierő szóvivője szerint akkor döntenek a fegyver sorsáról, ha valóban megtalálják. Elképzelhető, hogy egyszerűen csak otthagyják a tenger fenekén. Egy 2001-es vizsgálat szerint ugyanis a bomba gyakorlatilag ártalmatlan, ha nem bolygatják. Ha azonban hozzányúlnak, könnyen berobbanhat a fegyverben található hagyományos robbanóanyag, ami komoly környezeti károkat okozhat, nem is beszélve a kiemelésén dolgozók testi épségéről.

A feltehetően 2-5 méter mély iszapban nyugvó bomba kiemelése - egy 2001-es becslés szerint - 5 évbe és 5-11 millió dollárba kerülne.

A három és fél tonnás, három és fél méter hosszú bombában közel 200 kilogrammnyi veszélyes robbanószer van, például uránium. Az amerikai légierő ugyanakkor azt bizonygatja, hogy a gyakorlásra használt fegyverben nincs benne a plutónium-mag, amely a termonukleáris robbanást hivatott előidézni.

Engedélyt kaptak a bomba kidobásához

A bombának akkor veszett nyoma, amikor 1958. február 5-én reggel egy támadási gyakorlatot végrehajtó B-47-es bombázó - bombaterében egy Mark 15, Mod 0 jelzésű hidrogénbombával - összeütközött egy F-58-as vadászgéppel. A vadászgép pilótája sikerrel katapultált a zuhanó repülőből, a B-47-es pedig megrongálódott ugyan, de repülőképes maradt.

A sérült géppel - és rajta a bombával - háromszor is megpróbáltak leszállni a közeli Hunter légibázison, ám a bomba hagyományos robbanóanyagainak lehetséges felrobbanása miatt a légierő vezetése inkább engedélyt adott a legénységnek, hogy megszabaduljon a veszélyes tehertől.

A bombát végül - kétezer méteres magasságból - az Atlanti-óceánba dobták Savannah térségében. A legénység nem látott robbanást, amikor a fegyver becsapódott az óceán hullámaiba. A gép később sikerrel landolt, a légierő pedig április 16-án visszavonhatatlanul elveszettnek nyilvánította a bombát.

182 milliós kár

Az amerikaiak egyik leghíresebb bombavesztéses esete Spanyolországban történt 1966-ban. Ekkor egy B-52-es bombázó és egy KC-135-ös légi utántöltő gép ütközött össze. A B-52-es bombateréből mind a négy atombombát kioldották, közülük kettőben becsapódáskor felrobbant a hagyományos robbanóanyag, nukleáris robbanás szerencsére nem következett be, de a detonáció radioaktív szennyezéssel borította be a Palomares környéki vidéket. A harmadik bomba épségben csapódott a szárazföldbe - ezt elszállították - míg a negyediket három hónapig keresték a Földközi-tenger habjai között, majd ugyancsak sikerrel emelték ki. Az Egyesült Államoknak 182 millió dollárjába került a baleset kárainak elhárítása és az érintettek kárpótlása.