Európa utolsó diktátoráról szavaznak

Fehéroroszországban megkezdődtek a parlamenti választások. A fehéroroszok a képviselői mandátumok sorsa mellett arról is döntenek, hogy módosítva az alkotmányt, hozzájárulnak-e Alekszandr Lukasenko elnök hatalmának meghosszabbításához. Lukasenko fehérorosz elnök az egyetlen jelenleg is hatalmon lévő igazi diktátor Európában. Politikai ellenfelei rejtélyes körülmények között eltűntek, a neki nem tetsző újásgokat vagy tévéműsorokat betiltotta. A kétes ügyek eltussolása miatt kitiltották az USA-ból és sok EU-országból is a fehérorosz diplomatákat.

Lukasenko

Európa utolsó, igazi diktátorának sorsáról dönthetnek Fehéroroszországban a héten. A parlamenti választás mellett ugyanis népszavazást is tartanak vasárnap arról, hogy meghosszabbítsák-e Alekszandr Lukasenko elnöki mandátumát. A mostani népszavazást azért írta ki Lukasenko, hogy harmadszor is indulhasson a 2006-ban esedékes elnökválasztáson. Az elnök 1994-ben került hatalomra, de 1996-ban ötéves elnöki mandátumát két évvel meghosszabbíttatta egy népszavazáson, 2001-ig. A szavazást azonban sok nyugati megfigyelő bírálta, mert antidemokratikusnak tartották. A 2001-es elnökválasztást is sok bírálat érte, sokan megkérdőjelezték tisztaságát.

A voksolás érdekessége, hogy bár 17-én, vasárnap tartják a szavazást, de kedden is lehet már szavazni: azok, akik hétvégén nem tudnának voksolni, most megtehetik. Külföldi megfigyelők és ellenzéki politikusok szerint ezt a furcsa megoldást azért találták ki, hogy könnyebben lehessen manipulálni az eredményt.

Azt, hogy mennyire reális a választási csalás veszélye, az is jelzi, hogy az EU külügyminiszterei szeptember közepén figyelmeztették Fehéroroszország vezetését, hogy súlyos következményei lesznek, ha az országban nem szabad és tisztességes népszavazást tartanak. Többek között az EU-ban vízumtilalmon, belorusz javak befagyasztásán és más szankciókon is gondolkodnak arra az esetre, ha a szavazást a jelenleg tervezett formában megtartják. Emellett korlátozzák Fehéroroszország vezetőinek beutazását az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok területére, mivel azzal is vádolják őket, hogy tudatosan akadályozzák több ellenzéki vezető meggyilkolásának kivizsgálását.

A nagy nemzetközi visszahangot kapott eset három magas rangú, de Lukasenkóval szembeforduló politikus - az előző belügyminiszter, Jurij Zakarenko, a volt miniszterlenök, Viktor Goncsar, és a korábbi házelnök Anatolij Krasovski, valamint egy újságíró, Dimitrij Zavadski mostanáig rejtélyes meggyilkolása volt. Ráadásul a fehérorosz hatóságok nem indítottak vizsgálatot, megpróbálták elhallgatni az ügyet.

Minszk az EU és az USA szankcióira válaszul bejelentette, hogy megtorló intézkedéseket vezet be, és már folyik azon személyek listájának összeállítása, akiket az intézkedések érintenek. Minszk azzal vádolja az Uniót és Washingtont, hogy "ismét bíráskodási jogot követelnek maguknak más országok felett".

Lukasenko a népszavazás előtt elsősorban az ország biztonságának megőrzésében elért eredményeivel kampányolt. Azt hangoztatta, hogy amíg a szomszédos Oroszroszágban rendeszeresek a terroristaakciók, addig Fehéroroszországban béke van. Az elmúlt 10 évben egyetlen belorusz sem esett áldozatául terroristáknak, a népszavazáson az ország biztonságáról fognak dönteni a választók - érvelt Lukasenko. Az elnöknek nyugati megfigyelők szerint jelentős a támogatottsága az idősebbek között, és a hadsereg is őt támogatja.

Lukasenko azzal is megpróbálja biztosítani további hatalmát, hogy egyszerűen nem engedi meg riválisainak, hogy elinduljanak a választásokon. Mikhail Marinih korábbi miniszter, Minszk polgármestere egyszer elindult az elnökválasztáson Lukasenko ellen. Őt azonban most súlyos bűncselekményekkel vádolják, azzal, hogy államtitkokat képező iratokat lopott el és illegálisan tartott fegyvereket.

A fehérorosz hatóságok ráadásul számos ellenzéki jelöltet zártak ki a parlamenti választásokon való indulásból. A központi választási bizottság a Fehéroroszországi Egyesült Polgári Párt 58 jelöltje közül huszonhatot törölt a listáról. A Fehérorosz Népfront ötvenöt jelöltje közül csak harmincat indíthat, a Fehérorosz Szociáldemokrata Párt harminc jelöltje közül pedig csak huszat vettek fel a jelöltek listájára. Több jelölttől azzal az indokkal tagadták meg a bejegyzést, hogy hibásan töltötték ki a jelöléshez szükséges jövedelembevallást, illetve más okmányokat.

Emellett nemrég betiltották a fehéroroszországi Helsinki Bizottság működését, azzal vádolva az emberi jogi szervezetet, hogy kampányt folytatott az elnök újraválasztásának megakadályozása érdekében. A minszki igazságügy-minisztérium szerint a jogvédők törvényt sértettek azzal, hogy arra buzdították a polgárokat: szavazzanak nemmel a népszavazáson.