A palesztin vezetőket segíti, a fehéroroszokat bünteti az EU

A Palesztin Hatóság elnökének mielőbbi megválasztást tekinti a legfontosabb feladatnak az EU a Közel-Keleten. Az Unió külügyminiszterei hétfői találkozójukon segítséget ígértek a palesztinoknak a demokratikus elnökválasztáshoz. Ugyanakkor a huszonöt tagország külügyi vezetői egységesen ítélték el a fehérorosz választásokon tapasztalt visszaéléseket. Brüsszel csökkenti a kapcsolatokat Minszkkel, és vízumtilalmat vezetnek be a fehérorosz vezetők ellen.

A Palesztin Hatóság elnökének megválasztását tartja a legfontosabb közel-keleti prioritásnak az Európai Unió a 25 tagország külügyminiszterének hétfői közlése szerint, Irán esetében pedig üdvözölte a szervezet a urándúsítási tevékenység teljes beszüntetésére tett teheráni ígéretet, annak következetes betartását szorgalmazva.

A miniszterek most először foglalkoztak hivatalosan a Jasszer Arafat palesztin vezető november 11-i halála utáni helyzettel, de az izraeli-palesztin helyzet áttekintésében kitértek a Gázai övezetet érintő izraeli kivonulásra is. Mint Javier Solana, a tagországok közös kül- és biztonságpolitikai képviselője elmondta, az EU elsősorban azt szeretné elérni, hogy mielőbb legyen demokratikusan választott elnöke a Palesztin Hatóságnak.

Benita Ferrero-Waldner, az Európai Bizottság külügyi felelőse sajtóértekezletén bejelentette, hogy a bizottság 14 millió euróval segíti a január elejére kitűzött választások előkészítését. Az unió - elsősorban európai parlamenti képviselőkből álló - választási megfigyelőcsoportot küld a térségbe, Michel Rocard volt francia kormányfő vezetésével.

Az EU-miniszterek üdvözölték, hogy megállapodás jött létre Irán atomprogramjának (urándúsítási és újrafeldolgozási tevékenységének) leállításáról. Fontosnak mondták mindazonáltal, hogy az egyelőre feltételesen vállalt kötelezettséget Teherán végre is hajtsa, illetve mielőbb tegyék véglegessé azt.

Az unió egyúttal jelezte, hogy kész fokozni Iránnal politikai és gazdasági kapcsolatait, de az előrelépés az atomígéretek betartása mellett függ az uniós emberi jogi és más aggodalmak kiküszöbölésére tett teheráni erőfeszítésektől is.

Kitértek az EU-külügyminiszterek két közelgő csúcstalálkozó előkészítésére is. Az EU-orosz tárgyalásokkal kapcsolatban hangoztatták, hogy mindkét félnek érdeke az együttműködés fokozása és a korábban eldöntött átfogó tervek véghezvitele. A december eleji EU-kínai találkozót illetően a miniszterek egyetértettek abban, hogy pozitív jelet kívánnak küldeni Pekingnek a kapcsolatok javításáról. Ezzel együtt aligha várható előrelépés az országot sújtó uniós fegyverembargó esetleges feloldásával kapcsolatban.

Fehéroroszország esetében beváltotta az EU azt a fenyegetését, hogy a múlt havi népszavazás és választások során tapasztalt visszásságok miatt beutazási tilalommal sújtja azokat, akik közvetlenül felelősek a csalásokért. Minimálisra és korlátozott körűre csökkenti Brüsszel a kapcsolatokat Alekszandr Lukasenko kormányzatának tagjaival. Mindez azonban sok újdonságot nem jelent a két fél viszonyában, mert más ügyek miatt az EU már korábban elrendelte a vízumtilalmat a minszki vezetők ellen.