A tankerekre buknak az egyre kegyetlenebb kalózok

Vágólapra másolva!
Csökkent a kalóztámadások száma a világ tengerein tavaly, ám a halálos áldozatok száma nőtt az előző évhez képest. A legveszélyeztetettebb területek a nigériai part menti vizek és a Szumátra mellett húzódó Malaka-szoros voltak 2004-ben. Utóbbi térségből ugyanakkor a december 26-i cunami óta nem jelentettek újabb támadást.
Vágólapra másolva!
Fotó: EPA
Nem elég hatékonyak az indonéz őrjáratok

2004-ben több embert öltek meg a tengeri kalózok, mint a korábbi években, jóllehet a támadások száma csökkent. A Nemzetközi Tengerészeti Iroda (IMB) adatai szerint a 2003-as 21-hez képest tavaly 30 ember vesztette életét a kalóztámadásokban, miközben a támadások száma 445-ről 325-re csökkent. A tengeri rablók összesen 148 embert ejtettek túszul, 30 áldozatukat eltűntként tartják számon. A támadások negyede olajszállító tartályhajók ellen irányult.

Az IMB éves kalózjelentése szerint a legveszélyesebb vizek a világ tengerein a Malaka-szoros - amely Malajzia és Szingapúr, illetve Szumátra szigete között húzódik -, illetve a nigériai partok. Lagos kikötője például az élen áll a világ kikötői között a kalóztámadások számában, de számottevően nőtt a támadások száma a Szingapúri-szorosban, a Dél-kínai-tengeren és Haiti térségében.

Az emberöléssel járó támadások több mint fele az afrikai ország partjainál történt. "Nigéria miatt nagyon aggódunk, mivel több roppant erőszakos támadást is tapasztaltunk arrafele, miközben a helyi hatóságoknak gyakran nincs is tudomásuk ezekről" - közölte Pottengal Mukundan kapitány, az IMB igazgatója.

A Malaka-szoroson - amelyen a világ hajóforgalmának több mint negyede halad át - a támadások száma 32 százalékkal nőtt 2003-hoz képest, annak ellenére, hogy a környékbeli három ország megállapodott, rendszeresen komoly őrjáratokat indítanak a tengeri rablók ellen. Az itt megtámadott hajókat általában felgyújtják, személyzetüket pedig túszul ejtik a rablók - váltságdíj reményében.

"A kérdés csak az, hogy mennyire hatékonyak ezek a tengeri őrjáratok" - mondja Mukundan, aki szerint Indonézia nem volt hatékony az őrjáratozásban. Az igazgató ugyanakkor nem kommentálta azokat az értesüléseket, melyek szerint az indonéz haditengerészet egyes tagjai esetleg maguk is érdekeltek a kalózkodásban.

A jelentés kitér arra is, hogy a Malaka-szorosban 2004. december 26. - a több százezer halottat követelő földrengés és szökőár - óta nem történt kalóztámadás. A szökőárban feltehetően sok kalóz is életét vesztette, vagy megsemmisültek hajóik, felszerelésük. A szorost azóta "biztonságos" kategóriába sorolják, ugyanakkor továbbra is fokozott figyelemmel kísérik a hatóságok a térséget.

A Fülöp-szigetek közelében, a vietnami, a bangladesi, az indiai partoknál, a Karib- és a Vörös-tengeren, illetve az Ádeni-öbölben viszont kevesebb kalóztámadást jegyeztek fel a korábbi időszakhoz képest. A legnagyobb mértékben a bangladesi partoknál esett vissza az erőszakos hajórablások száma, itt az előző évi 58-hoz képest csupán 17 ilyen történt 2004-ben.