Kanada nem kér az amerikai rakétapajzsból

Vágólapra másolva!
Kanada nem csatlakozik az amerikai rakétavédelmi rendszerhez - jelentette be csütörtökön a kanadai külügyminiszter az ottawai parlamentben. "A kérdés gondos tanulmányozása alapján úgy döntöttünk, hogy nem csatlakozunk a rakétapajzshoz" - mondta Pierre Pettigrew, s hozzátette: szerinte ez nem fog rontani a két ország együttműködésén.
Vágólapra másolva!

A kanadai döntés két éve tartó vitát zár le. Az Egyesült Államok elnöke tavaly háromszor is felszólította Ottawát a részvételre a sokmilliárd dolláros programban, de a kormány nem volt hajlandó felvállalni az otthon nagyon népszerűtlen ügyet. Kanada ezzel már egy második katonai kérdésben szegül szembe Washington akaratával, ugyanis kérés ellenére sem küldött csapatokat az iraki háborúba.

Paul Martin kanadai miniszterelnök 2003 decemberében került hatalomra, s akkor elsődleges célként hirdette meg az Egyesült Államokkal való kapcsolatok javítását. Hatalomra jutásakor még azt hangoztatta, hogy nézete szerint országának csatlakoznia kell a rakétapajzshoz, amelyet az Egyesült Államok az úgynevezett latorállamok, köztük Észak-Korea által fenyegető támadások elhárítása céljából kíván a szövetségesekkel közösen kifejleszteni.

Tavaly júniusban megváltoztak a parlamenti erőviszonyok Kanadában, s Martin liberális pártja elveszítette többségét a törvényhozásban. A miniszterelnök azóta kisebbségi kormány élén áll, s annak fennmaradása jelentős mértékben függ a baloldali új demokraták támogatásától, akik ellenzik az amerikai rakétavédelmi rendszert.

A külügyminiszter bejelentése után Martin hangsúlyozta, hogy Ottawa továbbra is Washington szoros szövetségese lesz a globális terrorizmussal vívott harcban és az amerikai kontinens védelmében. Emlékeztetett arra, hogy a héten beterjesztett költségvetésben két évtizede nem látott nagyságú összeget szánnak a hadsereg felfejlesztésére. A következő öt évben 5000 fővel növelik a katonák létszámát, s szintén nagy összeget fordítanak a terrorizmus elleni feladatokra és a majdnem 6500 kilométeres kanadai-amerikai közös határ biztonságára.