Szeptember 11. óta utálják a muzulmánokat

Az emberi jogokért küzdő Nemzetközi Helsinki Szövetség (IHF) legfrissebb felmérése szerint a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás óta az Európai Unión belül egyre több diszkrimináció éri a muzulmán embereket. A bizalmatlanság és rosszindulat egyre csak nőtt az elmúlt években az európai muzulmán kisebbséggel szemben. Elsősorban azokat érik támadások, akik fejkendőt vagy turbánt viselnek az utcán, de bizonyítható az is, hogy az álláskeresésnél eleve kizárják azokat, akiknek arab hangzású nevük van.

"Amióta elkezdődött az Egyesült Államok által meghirdetett, terrorizmus elleni küzdelem és központi témává vált a szélsőséges vallási nézeteket hangoztatók által észlelt fenyegetés, az Európai Unióban élő muzulmán kisebbség tagjai egyre inkább úgy érzik, hitük miatt meg vannak bélyegezve" - közölte Aaron Rhodes, az emberi jogokért küzdő Nemzetközi Helsinki Szövetség (IHF) főigazgatója.

Az emberi jogi szervezet az EU-tagországok közül Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és Nagy-Britanniában kérdezte meg a muzulmán kisebbség tagjait.

Az IHF jelentése szerint a muzulmánok iránt érzett harag, az ellenük irányuló zaklatások és támadások folyamatosan nőttek a 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta. Hozzáteszik: van olyan tagország, ahol csökkent a muzulmánok elleni incidensek száma, de a tagországok döntő többségére, főleg Nagy-Britanniára igaz a korábbi állítás.

Egy 2004-es felmérés szerint a brit muzulmánok 80 százaléka nyilatkozta azt, hogy érte már diszkrimináció vallása miatt. 2000-ben még csak a 40 százalékuk, 1999-ben pedig csak a megkérdezettek 35 százaléka nyilatkozott ugyanígy.

Spanyolországban és Németországban a 2004 márciusi madridi vonatrobbantás óta nőtt meg a helyi lakosok muzulmánokkal szembeni ellenérzése. Hollandiában szintén konkrét eseményhez, a filmes Theo van Gogh meggyilkolásához köthető a muzulmánokkal szemben megnövekedett gyűlölködés. Megfigyelhető az is, hogy a muzulmánok elleni támadások 70 százalékát olyanok ellen követték el, akik fejkendőt vagy turbánt viseltek az utcán. A muzulmánok ugyanakkor azt állították, hogy sok esetben nem is fordultak a rendőrséghez, mert szerintük úgysem foglalkoznának az ügyükkel.

A németek 80 százaléka azonosítja az iszlám szót a terrorizmussal a tavalyi közvélemény-kutatás szerint. A svédeknél az állásra való jelentkezések közül minden ötödik esetében bebizonyították, hogy kizárták a felvétel során azokat, akiknek arab hangzású nevük volt. A jelentés szerint bizonyítható az is, hogy az elkülönített muzulmán iskolák rontják az integráció esélyeit, ezt elsősorban Hollandiában vizsgálták.

Forrás: EPA

Az IHF szerint több tényező is okolható a muzulmánokkal szembeni ellenérzések miatt. Példaként említi a "kiegyensúlyozatlan, sztereotípiákra építő" tudósításokat, amelyekben a muzulmánokat "idegenként" és "ellenségként" ábrázolják. Az angol tudósítások például folyamatosan a muzulmán terroristák megfékezéséről számolnak be, miközben ez idáig összesen három muzulmán személyt gyanúsítottak meg terrocselekmények elkövetésével. Ezenkívül kitér a muzulmánok javai, épületei elleni verbális és fizikai támadásokra és a munkahelyeken és más területeken tapasztalható diszkriminációra. A jelentés külön foglalkozik a muzulmán fejkendő iskolában és munkahelyen való viselése körüli vitákkal. Bírálja a szervezet az európai szélsőjobb pártokat is - az olasz Északi Ligát, a belga Vlaams Blokot, az osztrák Szabadság Pártot -, amelyek tagjai a muzulmánokat folyamatosan ellenségként és veszélyforrásként emlegetik.

Az EU-n belül körülbelül 20 millió muzulmán él. A legtöbben Franciaországban (körülbelül 4-5 milliónyian), a legkevesebben a vizsgált országok közül Dániában (mintegy 180 ezren) élnek. A legtöbb muzulmán a második világháborút követően vándorolt be Európába, és mára már 50 százalékuk megszerezte annak az országnak az állampolgárságát, ahol letelepedett, így fontos szavazóbázissá váltak. Az idősebbek szigorúan ragaszkodnak vallási szokásaikhoz, míg a fiatalok között már inkább a baráti kapcsolataik hatása érződik, semmint a családé és a hagyományoké - áll a jelentésben. A muzulmán közösség átlagéletkora egy-egy adott európai országban jóval alacsonyabb, mint az ország lakosaié. Franciaországban például az átlagéletkor 20 év alatt van, míg Németországban, ahol 3 millió muzulmán él (a második legnagyobb muzulmán kisebbség itt van), az átlagéletkor 18 év alatt van. Mivel a muzulmánok körében több gyermek születik, mint az európai családokban, egyes becslések szerint 2015-re megduplázódik az Európában élő muzulmánok száma.