Szlovákia: egyre több magyar kisdiák tanul szlovák iskolában

Szlovákiában egyre kevesebb szülő dönt úgy, hogy iskolakezdő gyermekét magyar iskolába íratja. A jelenség csak részben magyarázható demográfiai, szociális, vagy egyéb okokkal: a szülői döntéseket rendszerint a szlovák többséghez tartozás szándéka motiválja.

Az egyetlen Szlovákiában megjelenő magyar napilap, az Új Szó szerdai számának Szülőföldünk című melléklete a szlovák oktatási tárca nemzetiségi főosztályának adataira támaszkodva rajzol országos képet az évek óta egyre nagyobb aggodalomra okot adó jelenségről. A felmérés összegzése szerint a több mint félmilliós lélekszámú szlovákiai magyarság soraiból az ősszel kezdődő iskolai évben mindössze 4111 gyermeket írattak be a szüleik valamelyik magyar iskola első osztályába. A szlovákiai magyar iskolák elsősei tavaly még 159-cel többen voltak.

Az országos kép változó. Azt mutatja, hogy amíg egyes magyarlakta helységekben egynéhány elsőssel tanévről-tanévre erősebb a magyar iskola, addig másutt stagnál a számuk, vagy megszűnik a magyar anyanyelven oktató intézmény. A Nyitra mellett fekvő nyolc zoboralji falu közül az idén kettőben egyetlen magyar elsős sem akad. A Mátyusfölhöz tartozó galántai járás húsz magyarlakta községe között mindössze három olyan van, ahol az idén több lesz az elsős, mint tavaly. A szomszédos vágsellyei járás magyar iskoláinak felében nőtt az idén beíratottak száma. A révkomáromi járásban olyan falvak is akadnak, ahol több első osztályt tudnak nyitni, mint tavaly, ellenben olyanok, ahol egyetlen elsőssel sem számolhatnak az iskolák. A Csallóköz magját alkotó dunaszerdahelyi járásban az idén mindössze ötven elsőssel több kezdi meg a magyar iskolát, mint tavaly. Sokkal rosszabb a kép a Pozsonyhoz közeli szenci járásban. Nagyarányú a fogyatkozás Gömörben, így a rozsnyói, a rimaszombati járásban, de a nógrádi, a Losonc környéki falvakban is alig kedvezőbb a kép. Kassa környékén már a megmaradásért küzdenek a magyar iskolák, nemkülönben az ennél is keletebbre eső végeken, az Ung vidékén és a Bodrogközben - derül ki már a lap mellékletének címeiből is.

"A választás magánügy, a döntés hatása közügy" - állapítja meg az összeállítás egyik indítékokat vizsgáló írásának címe. Mint írja: a szlovák iskola mellett döntők körében "még mindig szívósan tartja magát az a nézet, hogy aki Szlovákiában magyarul tanul, az a későbbiekben csak nagy nehézségek árán érvényesülhet a hétköznapi életben", mert gondjai lesznek a szlovák nyelvvel, kivált az egyetemen. "Nos, a helyzet éppen fordított. Azok a magyar nemzetiségű diákok, akik nem részesülnek anyanyelvű képzésben a közoktatási intézményekben, csak kisebb, sőt egyre kisebb számban kezdenek felsőfokú tanulmányokat."

A lap külön cikkben is kommentálja a melléklet "lehangoló és elgondolkoztató" adatait. Megjegyzi: a beíratási határidő ugyan lejárt, de a tanévkezdésig minden iskola ennek ellenére is szívesen fogadja, fogadná a további elsősöket, de félő, hogy az országos adat így sem javul fel számottevően őszig. "Nehezen mentegethető jelenség, amikor egy olyan dél-szlovákiai településen, ahol a lakosság 60 százaléka magyar, a gyermekek 60 százaléka a szlovák tanítási nyelvű oktatási intézményt látogatja" - így a lap főszerkesztője.