Senkinek sem kell kétszáz magyar

Vágólapra másolva!
Kétszáz hontalan státusú, magyar nemzetiségű, Lettországban élő ember nem kell egyetlen országnak sem. Még a Szovjetunió széthullása előtt költöztek a balti országba, döntően Kárpátalján élő, szovjet állampolgárságú magyarok. Lettország függetlenné válása után azonban a szovjet helyett nem kaptak másik állampolgárságot. Most sem Lettország, sem Magyarország nem tekinti őket állampolgárának.
Vágólapra másolva!

A Szovjetunión belüli migráció áldozata lett az a kétszáz, döntően kárpátaljai magyar, aki Rigába, a mai Lettország fővárosába költözött a rendszerváltás előtti évtizedekben. A több száz fős magyar kolónia nagy része Lettország függetlenné válása után ugyanis hontalan lett. Hiába élnek és dolgoznak hosszú ideje Rigában, lett állampolgárságot nem kaphatnak a sajátos helyi törvények miatt. Magyar állampolgárok sem lehetnek, mert nem élnek az országban.

A rigai magyarok a lettek oroszellenes törvényei miatt jártak pórul. A magyarokat ugyanis sajátos módon az oroszul beszélő kisebbség közé sorolták, mert a lettekkel többnyire oroszul beszélnek. A diszkriminatív lett törvények miatt a 700 ezres orosz kisebbség jelentős részének - és így a háromszáz fős magyar kolónia nagy részének - nem ismerik el állampolgárságát.

A rigai magyarok nagy része még sok évvel a Szovjetunió széthullása előtt, a baltikumi gázvezeték-építések idején költözött Rigába, illetve a többi baltikumi városba. A legtöbben "nélkülözhetetlen szakemberként" kerültek ide, többségük mérnökként dolgozott az építkezéseken. Emellett volt, aki egyetemre járt Rigába, később pedig ott maradt, mások házasságkötésük után költöztek a Baltikumba. Akik Litvániába vagy Észtországba mentek, jobban jártak, ezekben az országokban nem volt nagyobb gond az állampolgársággal.

Skele Kovács Viktória, a Lettországi Magyarok Balaton Társasága alapítója azt mondta, a lett állampolgárság megszerzését gyakorlatilag teljesíthetetlen vizsgákhoz kötik azoknak, akiknek nincsenek lett nemzetiségű ősei. A vegyes házasságok miatt a 300 lettországi magyarból közel 100 már lett állampolgárságot kapott, 200 embernek azonban egyelőre esélye sincs arra, hogy akár lett, akár magyar állampolgár legyen. A magyar állampolgársághoz ugyanis magyarországi lakhely kellene, ezzel viszont nem rendelkeznek a lettországiak. A hontalanoknak még a Magyarországra utazáshoz is vízum kell, amit viszont Lettországban nem, csak Litvániában lehet beszerezni.

Lettországot korábban sok bírálat érte az oroszellenes törvényei miatt, emiatt rendkívül feszült a lett-orosz viszony. A lettek ugyanis csak az 1940, tehát a szovjet megszállás előtt az országba költözött oroszoknak adtak automatikusan állampolgárságot. A szovjet időkben betelepülő oroszok és a magyarok azonban hontalanok. Nemzetközi nyomásra is csak annyit sikerült elérni, hogy az 1991 után Lettországban született nem lett nemzetiségű gyerekeknek már automatikusan jár az állampolgárság.

Az [origo] megkereste a Külügyminisztériumot, ahol azt közölték, utánanéznek, mit lehet tenni az ügyben.

Komáromi Gergely