Talán nincs is al-Kaida

Egy BBC-n bemutatott dokumentumfilm szerint nem létezik és talán sohasem volt al-Kaida. A Rémálmok hatalma című film tavaly ősz óta hivatkozási alap a Bush-kormányzatot kritizáló honlapoknak, szervezeteknek. Sokak szerint hitelesebben mutat rá az amerikai kormány hazugságaira, mint a jóval nagyobb botrányt kavaró Fahrenheit 9/11, hiszen az elsősorban az érzelmekre, ez pedig kutatói véleményekre alapoz. A film azt állítja, hogy az al-Kaida nevű kitalált fantomból egyszerre húzott hasznot a neokonzervatív washingtoni vezetés és a közel-keleti terroristák.

al-Kaida tagoknak vélt személyek letartóztatása

Adam Curtis háromrészes dokumentumfilmjében azt állítja, hogy a rettegett al-Kaida nem létezik. A BBC2 brit tévécsatornán először tavaly ősszel bemutatott és idén megismételt sorozat a Bush-kormányzat kritikusainak egyik legfontosabb hivatkozási alapja lett az elmúlt hónapokban. Míg a Fahrenheit 9/11 című Michael Moore által készített dokumentumfilmet Bush ellenfelei közül is sokan demagógnak nevezték, addig a kevésbé hatásvadász és tudósokat, politikusokat, illetve jogászokat megszólaltató The Power of Nightmares (A rémálmok hatalma) című filmet komolyabb műnek tartják. Moore filmre vitt pamfletje azzal foglalkozott, hogy az iraki háború hazugságon alapult, és a terroristaellenes küzdelem nevében indokolatlanul korlátozzák Amerikában a szabadságjogokat. Curtis filmjének állításai óvatosabbak, de a lényege nagyon hasonló: a Bush-kormányzat tudatosan rémisztgeti az embereket, hogy az általános félelmet felhasználhassa politikai céljai eléréséhez. Miközben Curtis filmjét több brit politológiai tanszéken is bemutatták a diákoknak, az elismerése a kiegyensúlyozott tájékoztatásra rendkívül kényes BBC-n belül is bizonytalan. Eddig csak a 2-esen és csak éjszaka vetítették. Viszont sok baloldali és liberális elkötezettségű honlapról is letölthető, a jogdíjak megkerülésével, illegálisan.

A film első két része párhuzamosan mutatja be a neokonzervatív politikai filozófia és a radikális iszlám eszmerendszer kialakulását. A film arra helyezi a hangsúlyt, hogy mindkét eszme abból indul ki, hogy a liberális nyugati társadalmak szétesőben vannak, az önző, korrupt, értékek nélküli társadalmak alapos reformra szorulnak. Míg a neokonzervatívok egy közös nemzeti ügyben látják a morális egység visszaállításának lehetőségét, addig az iszlám radikális hívei a vallásos kormányzást látják üdvözítőnek. Az amerikai eszme a radikális iszlámban látta meg az ideális ellenségképet a hidegháború után, míg a radikális iszlám Amerikában találta meg a sátánt. A két világnézet így elégedett az egymás elleni harccal, melyben kulcsszerepet adtak egy valóságban nem létező fantomnak, az al-Kaidának. Míg az USA vezetői a konstruált ellenségképpel megtalálták a nemzetet egységbe forrasztó, a közös félelmen és harcon alapuló erőt, addig a komolytalan radikálisok is lehetőséget kaptak, hogy egy világméretű szervezettel tetszelegjenek a világ közvéleménye előtt.

A film szerint az al-kaidás kapcsolatokkal vádolt terroristák valójában egymástól független csoportok tagjai, amelyek egyenként is nagyon veszélyesek ugyan, de nem összehangoltan és nem bin Laden irányítása alatt működnek.